Hárommillió forint fölött a vállalatvezetői fizetések

Ma már bruttó hárommillió forint felett keresnek a gyárigazgatók a Wyser kutatása szerint, de kétmillió közelében van a műszaki igazgatók fizetése is. A felmérés alapján a gyártás-termelésben azonban egyáltalán nem az alapbér a legfontosabb, a vezetőket számos tényező befolyásolja a munkahelyváltásban. Sokan szívesen dolgoznának vidéken, kedvelik az európai és a magyar tulajdonú cégeket, illetve akár multiktól is elcsábíthatóak egy kedvező ajánlattal.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Idén 10 százalék feletti mértékben nőnek a vezetői fizetések a gyártás-termelésben a Wyser kutatása szerint. A legnagyobb béremelést a kutatás-fejlesztési területen dolgozók kapták, ahol a keresetek 13 százalék feletti mértékben nőttek. Mindez rámutat arra, hogy az iparban továbbra is dinamikus béremelkedés látható, ami vezetői szinten is érvényesül. A gyárigazgatók bére immár átlépte a bruttó 3 millió forintot, akiket a műszaki igazgatók követnek 1,9 millió forinttal. A klasszikus funkcionális területeken dolgozó vezetők – pl. mérnökség, minőségbiztosítás, kutatás-fejlesztés – átlagosan 1,6 milliós bérre számíthatnak.

Nem panaszkodhatnak a magyar vezetők (Fotó: Pixabay)

A Wyser kutatásából azonban kiderült, hogy a vezetőknek nem az alapbér a legfontosabb tényező, amikor döntenek egy cég mellett: a bónusz, a cégkultúra, a szektor, a lokáció, illetve az is fontos, hogy milyen hátterű a vállalat. „A válaszadók mindössze 50 százaléka szerint fontos az alapbér, vagyis az ideális juttatási csomagban vannak ennél meghatározóbb elemek is. A megkérdezettek 90 százalékának fontos, hogy mekkora bónuszra számíthatnak” – mondta Szalai Bence, a Wyser Technology üzletágának vezetője. Ezek a szakemberek tehát bíznak magukban annyira, hogy képesek elérni a kitűzött célokat, ezért a teljesítményalapú bérezés felé igyekeznek terelni a juttatási csomagjukat. Kifejezetten fontos számukra az egészségügyi biztosítás, a nyugdíj-előtakarékosság, illetve a részvénycsomag is.

Fontos lenne számukra az otthoni munkavégzés is, ám ez sok vállalatnál nem honosodott meg. A gyártás-termelésben dolgozó vezetők körében ezért egyre nagyobb feszültséget okoz, hogy továbbra sem terjedt el általánosan a home office, miközben ma már a gazdaság szinte minden szegmensében van lehetőség otthoni munkavégzésre. A gyártás-termelésben a vezetők, mérnökök esetében a home office irányába való elmozdulás a vállalat emberközpontúságát jelzi, hiánya miatt viszont megkérdőjeleződhet a munkavállalók elkötelezettsége – állapítja meg a kutatás.

Habár sokan azt gondolják, hogy Budapest dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a Wyser kutatása szerint a vezetők nyitottak a vidéki pozíciókra is. A válaszadók 55 százaléka akár el is költözne abból a városból, ahol él egy jobb ajánlat, projekt, innovatívabb technológia vagy szakmai kihívás miatt. A bérek azonban régiónként eltérnek. Az általános piaci helyzet szerint ahogy Kelet-Magyarországról haladunk Nyugat-Magyarország felé, úgy nőnek a fizetések. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fizetései minimum 20 százalékkal maradnak el Győr-Moson-Sopron megye kereseteitől, azonos munkakörben.

Az autóipar a legvonzóbb szektor, ahol a válaszadók több mint 70 százaléka szívesen dolgozna. Az autóipar hosszú ideje meghatározó a magyar feldolgozóiparban, klasszikus húzóágazat, és folyamatos megújulásra törekszik. Most komoly átalakuláson megy keresztül, ám úgy tűnik, hogy ez inkább vonzó a dolgozóknak, mintsem kockázatként értékelnék. A második legnépszerűbb iparág az elektronika, amely válságállóbb, mint az autógyártás. Érdekes, hogy a harmadik helyen nem egy olyan klasszikus iparág végzett, mint a műanyaggyártás vagy a fémmegmunkálás, hanem a repülőgépipar, ahol a személy- és légiszállítás erősödése látható. „Vonzóak a vezetők számára az innovatív technológiák és termékek, a megújuló energia és az elektromos autózás, illetve az okos rendszerek fejlesztése, amelyekkel könnyebb bevonzani a tehetségeket. A zöldmezős beruházásoknál pedig olyan újdonságot lehet létrehozni, ami mindig izgalmas” – mondta Szalai Bence.

A vezetőknek a legszimpatikusabb cégkultúra a német, ilyen hátterű cégeknél a válaszadók közel 70 százaléka szívesen dolgozna, amelynek történelmi okai lehetnek. A kutatás alapján a második legkedveltebb cégkultúra a skandináv, amely a hasonló a némethez, de emberközpontúbb. „A válaszadók 55 százaléka szívesen dolgozna hazai tulajdonú cégnél, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek olyan kedvező munkakörülményeket, színvonalat, pályaképet biztosítani, mint a nyugati multinacionális cégek” – mutatott rá Szalai Bence. A nagyobb magyar vállalatok tehát a kutatás szerint abszolút versenyképesek a multikkal szemben.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo