A Portfolio.hu által rendezett ingatlanadó-kerekasztalon felszólalt előadók olyan megoldást tartanának optimálisnak, amely nem ró elviselhetetlen terhet a lakosságra, és nem fogja vissza a beruházásokat. A sajtóban emlegetett 0,25-1 százalékos kulcsból az 1 százalék a sokkoló kategóriába tartozik, súlyos értékvesztést okozna az ingatlanpiacon, a 0,25 százalékos mérték ugyanakkor jó kiindulópont lehet a hatások elemzéséhez - mondta Tatár Tibor, a Futureal Development vezérigazgatója a rendezvényhez kapcsolódó sajtótájékoztatón.
A szakértők közül többen is úgy vélték, az ingatlanadó 2008. januári bevezetése nem tűnik reálisnak, több időre volna szükség ahhoz, hogy a részletek kikristályosodjanak, s a piaci szereplők megismerjék a koncepciót. A párbeszéd azonban egyelőre egyoldalú, csak a szakértők - akik a Pénzügyminisztériumnak is felajánlották segítségüket - mondják el javaslataikat, a kormányzat elképzeléseit még nem ismerni.
Nem a bevétel, a rendszer miatt kell
Oszkó Péter, a Deloitte frissen kinevezett elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a költségvetés állapota nem indokolja, hogy az ingatlanadót a bevételek növelése érdekében vezessék be, szerepe a széttagozódott, nem hatékony és nem igazságos ingatlanadóztatás megreformálása, egyszerűsítése, a terhek átcsoportosítása lehet annak érdekében, hogy a vagyonosabbakat jobban bevonják a közteherviselésbe. Ingatlanadó most is van, csak szétaprózott, jelenleg 63 milliárd forint folyik be belőle. Az ingatlanadónak legalább részben ki kellene váltania a helyi iparűzési adót, emellett ki kellene váltania a jelenleg is létező ingatlanadót, amelynek a különböző önkormányzatoknál meglehetősen esetleges a szabályozása, fenntartása pedig alapvetően nem költséghatékony - fejtette ki Oszkó Péter.
Vagyonadó, óvatosan
Hornok Krisztián, a DTZ magyarországi ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy Magyarországon a saját tulajdonú lakásban élők magas aránya miatt a lakossági vagyon jelentős része ingatlanban van, így az ingatlanvagyon általában jól tükrözi az adófizetők vagyoni helyzetét, ezért az egységes ingatlanadózás jó lépés lenne a méltányosabb és egyenletesebb adóztatás felé. Az adóalap meghatározásával kapcsolatban úgy vélekedett: az egyedi értékek alapján kimutatott adó lenne igazságos, ám a teljes körű értékelés a kapacitások és a költségek miatt nem látszik reálisnak.#page#
Az ingatlanadó bevezetésénél igen fontos, hogy az ingatlanpiacot ne érje sokkszerűen, ne vezessen az ingatlanállomány drasztikus leértékelődéséhez és a nemzetközi befektetői bizalom elvesztéséhez - hangsúlyozta Tatár Tibor. Szerinte az ingatlanadó bevezetésével egyszerre érdemes lenne felülvizsgálni a világviszonylatban kiugróan magas átruházási illetéket, amely a szereplőket most arra kényszeríti, hogy cég-adásvétel formájában bonyolítsák le az ingatlan-tranzakciókat.
Mentesség és a REIT
A rendszerben való gondolkodás fontosságát hangsúlyozta Czike Gábor, a CMS Cameron McKenna partnere is. Az esetleges mentességekről úgy vélekedett, hogy ez nem jogi, hanem szociálpolitikai kérdés, s a mentességek szűkebb köre még nem eredményezi az adó hatékonyságának elvesztését. A sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra: az ingatlanadó alanyai előreláthatóan a tulajdonosok lesznek, akik valószínűleg a bérlőkre hárítják majd át a terhet, s ha ennek mértéke olyan nagy, hogy a bérlőket ellehetetleníti, peres eljárások várhatók.
Alun Oliver, a londoni értékbecslők szövetsége, az RICS (Royal Institution of Chartered Surveyors) tagja is azt tartaná helyesnek, hogy az ingatlanadó ne jelentsen többletterhet, hanem a jelenlegi rendszer megreformálására használják fel. A sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a túl bonyolult és túl magas adó növeli az adóelkerülési hajlandóságot. Akkor jó egy adórendszer, ha kialakításába minden érintett felet - köztük a tanácsadókat, lakosságot, önkormányzatokat - bevonnak, enélkül átgondolatlanok lesznek a szabályok, az eredeti cél ellen hathatnak, s fölösleges költségeket okoznak - mondta. A szakértő kitért olyan speciális ingatlanadózási konstrukciókra, mint a Real Estate Investment Trust (REIT).
Az ingatlanfejlesztő és -befektető cégek - bizonyos konverziós feltételek teljesülése mellett - mentesülnek az adózás alól, cserébe viszont profitjuk jelentős részét kötelesek osztalékként kifizetni a részvényeseknek. A REIT-konstrukciók különböző megoldásai több nyugat-európai országban - az Egyesült Királyság mellett Hollandiában és Franciaországban is - sikerrel működnek.
