Hány adónem van Magyarországon? Melyeket kellene még kivezetni?

Hatodik éve csökken az adónemek száma, a tavalyihoz képest idén megint kettővel kevesebb, összesen 52 adónemet számoltunk és láthatóan ez a folyamat jövőre is folytatódik. Mindeközben az egyszerűsített adókból és az áfából származó bevételek tovább nőnek.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

(Fotó: Pixabay)

A 2020-as év minden szempontból rendkívüli volt: korábban sosem tapasztalt egészségügyi és társadalmi válsághelyzettel néztünk szembe. Ez jócskán nyomot hagyott a világgazdaságon és a magyar gazdaság helyzetén is. A hazai adópolitika azonban nem zavartatta magát: kisebb zökkenőkkel, de folytatta az elmúlt években megkezdett trendet, és tovább csökkentette az adófajták számát – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összesítéséből.

A tavalyi évet 54 darab adóval kezdtük, azonban ez a szám évközben átmenetileg megnőtt. Bevezetésre került ugyanis a kiskereskedelmi különadó, amelyet bár a válság hívott életre, de úgy tűnik, huzamosabban is velünk marad. Ebből már az első évben is 47 milliárd forintot szedett be az állam – ami már súrolja más szektorális adóink nagyságrendjét.

Év végére mégis csupán 52 különféle adónemünk maradt. A jogalkotó ugyanis a pénzbeni- a természetbeni tb-járulék, a munkaerő-piaci járulék továbbá – nagyrészt – a nyugdíjjárulék összevonásával lényegében úgy könnyítette a vállalkozások adminisztratív terheit, hogy ezzel adóbevétel-kiesést nem okozott. Ez az irány mindenképpen üdvözlendő.

Több áfa

Az adóbevételek egyik magyarországi zászlóshajója – az áfa – tavaly is megbízhatóan teljesített. Miközben ez az adónem az elmúlt éveknél tavaly szerényebb, mindössze kb. 3 százalékos bevételnövekedést produkált, ezt ahhoz mérten érdemes nézni, hogy mindeközben a GDP kb. 5 százalékkal, a háztartások fogyasztása pedig – az első 9 hónapban – 2,4 százalékkal csökkent. Ezt az újabb, relatív sikert nagyban támogatja az a folyamat, hogy az egyre kiterjedtebb technológiai megoldásoknak köszönhetően feltételezhetően a tavalyi évben is tovább csökkent a be nem fizetett áfa összege.

Kata, kiva: húzd meg, ereszd meg

Az egyszerűsített adók korábbi években tapasztalt egyértelmű diadalmenetében kisebb fordulatot hozott a 2020-as év. Míg ugyanis az egyre nagyobb sikersztorivá avanzsáló kiva kormányzati támogatottsága töretlen, a kata esetében behúzták a kéziféket. Felismerték, hogy nagyon sok esetben a szürkefoglalkoztatás melegágyává vált, és sajnos fűnyíróelven bár, de meglehetősen hatékony korlátozó szabályokat alkottak. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy több év óta először a katából származó bevétel 2020-ban egyáltalán nem nőtt. Az adó szinte fillérre ugyanannyi (158 milliárdos) bevételt produkált 2020-ban, mint az azt megelőző évben. Mindemellett fontos látni, hogy e két egyszerűsített adónemből összességében már a társasági adó 60 százalékának megfelelő bevétel származik.

Merre tovább?

„Úgy tűnik, a pénzügyi kormányzat továbbra is elkötelezett az adók számának csökkentése mellett. Az azonos adóalapú adók összevonása adja magát és a jelenleg az Országgyűlés előtt lévő adócsomagban már szerepel is a szocho és a szakképzési hozzájárulás összevonása. Emellett megfontolandónak tartjuk az olyan adók kivezetését, amelyekből nem, vagy csak alig származik bevétele a költségvetésnek. Ilyen pl. a bevándorlási különadó, amelyből kimutatható bevétel egyáltalán nem származott, miközben az adózás logikájától kifejezetten idegen célokat szolgál. Szintén megszüntetésre érett a háztartási alkalmazottak regisztrációs díja: az eleve nem túl combos, 2019-ben befolyt 23,6 millió forintot 2020-ban sikerült alulmúlni – mindössze 20 millió forintos bevétellel” – mondta Fehér Tamás, ügyvéd, adótanácsadó.

Sorszám Adónem
1 A forgalmazó és a befektetési alap különadója
2 Általános forgalmi adó
3 Bányajáradék
4 Bevándorlási különadó
5 Biztosítási adó
6 Cégautóadó
7 Ebrendészeti hozzájárulás
8 Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)
9 Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
10 Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó)
11 Építményadó
12 Erdővédelmi járulék
13 Földvédelmi járulék
14 Háztartási munka regisztrációs díja
15 Helyi iparűzési adó (HIPA)
16 Hulladéklerakási járulék
17 Gépjárműadó
18 Gyógyszerforgalmazók különadói
19 Idegenforgalmi adó
20 Illeték
21 Innovációs járulék
22 Játékadó
23 Jövedéki adó
24 Kamarai hozzájárulás
25 Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)
26 Kiskereskedelmi adó
27 Kisvállalati adó (kiva)
28 Környezetterhelési díj
29 Környezetvédelmi termékdíj
30 Közművezetékek adója
31 Magánszemélyek kommunális adója
32 Népegészségügyi termékadó (neta)
33 Nukleáris hozzájárulás
34 Pénzügyi szervezetek különadója
35 Pénzügyi tranzakciós illeték
36 Regisztrációs adó
37 Rehabilitációs hozzájárulás
38 Reklámadó
39 Reprográfiai és üres hordozó jogdíj
40 Szakképzési hozzájárulás
41 Személyi jövedelemadó (szja)
42 Szerencsejáték felügyeleti díj
43 Szociális hozzájárulási adó (szocho)
44 Táppénz-hozzájárulás
45 Társasági adó (tao)
46 Távközlési adó
47 TB járulék (bizonyos ellátások esetén nyugdíjjárulék)
48 Telekadó
49 Települési adó
50 Turizmusfejlesztési hozzájárulás
51 Vám
52 Vízkészletjárulék
 
Mi minősül adónak?
A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mit minősítünk adónak.  A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet szerint sem minden, az állam felé fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.  Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként pl. az autópálya-használati díj sem.
Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket adónak tekintettük.
Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek. Másik oldalról ugyanakkor adónak tekintettünk bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetések, melyek ellenszolgáltatásra nem jogosítanak. Ezek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.
 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo