Az értékelés szerint a nyáron elfogadott Új Egyensúly Program az adóbevételek 2006-2007. évi jelentős növelésével és az államháztartás kiadásainak csökkentésével biztosította, hogy az államháztartás idei, intézkedések nélküli 11,6 százalékos hiánya 1,5 százalékponttal 10,1 százalékra mérséklődjön. Miközben az adó- és járulékváltozások egy része az egyensúly helyreállítása érdekében széles körben növeli a lakosság, a vállalkozások terheit, jelentős részük már egy új, a közterhekhez való hozzájárulás egyéni felelősségére és kötelességére épülő adófilozófiát tükröz: szélesíti az adóalapot, szűkíti az adófizetés alóli kibújás lehetőségeit, igazságosabbá teszi a közteherviselést.
Adócsökkentés csak 2008-ban
A kiigazítás érdekében hozott adóváltozások 2007-ben összességében mintegy 2 százalékponttal, 38,1 százalékra növelik az adó- és járulékterhek GDP-hez viszonyított arányát, de azok még így is alatta maradnak a 2000., illetve 2001. évi szintnek. 2008-tól ismét megindul az adócentralizació szintjének csökkentése, és 2010-re a 2005. évi szint alá, 37 százalékra mérséklődik. A konvergenciaprogram a hangsúlyt az állami kiadások növekedési ütemének megfékezését szolgáló, a közszolgáltatások szinte valamennyi területét érintő reformokra helyezi - áll az értékelésben. A tartós egyensúlyt jelentő 3 százalék körüli államháztartási hiányt nem a vállalkozások, a lakosság adóterheinek további növelésével, hanem a közpénzeket hatékonyan felhasználó, kevesebbet költő állam megteremtésével kívánja biztosítani.
Egyesúly mindenek felett?
Az összeállítás ismerteti: 2010-ben az államháztartás jelenleg a GDP 52 százalékát kitevő kiadásai 6,5 százalékponttal 45,5 százalékra mérséklődnek, miközben az államháztartás összes - az adókon túl más, így az EU-tól származó forrásokat is tartalmazó - bevételének a GDP-hez viszonyított aránya a jelenlegi 41,9 százalékról csupán 0,9 százalékponttal, 42,8 százalékra emelkedik. Az egyensúlyjavulás 90 százaléka a kiadások csökkentéséből származik, míg az állam bevételeinek emelkedéséből csupán 10 százalék. Bár az állam összes kiadása még 2009-2010-ben is mintegy 3 százalékkal meghaladja majd a bevételeit, az államadósság finanszírozásával összefüggő kamatterhek nélkül számolva az állam már csak bevételeinél kevesebbet költhet közkiadásokra.
Az elkövetkező években a GDP mintegy 4 százalékát teszik ki az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kamatterhek, így ahhoz, hogy az államháztartási hiány 3 százalék körüli szintre mérséklődjön, az állam kamatkiadások nélkül számolt bevételei és kiadásai egyenlegének, az úgynevezett elsődleges egyenlegnek 2008-ban egyensúlyba kell kerülnie, 2009-2010- ben pedig már többletet kell mutatnia. A reálkeresetek 2007-2008-as, együttesen mintegy 5 százalékos csökkenését, a lakossági reáljövedelem és fogyasztás ennél szerényebb mértékű, kevesebb mint 1 százalékos mérséklődését követően 2009-től gyorsuló ütemben emelkedhet a bérek vásárlóértéke.
Garanciák
A benyújtott, 2007.évi költségvetés számos olyan szabályt tartalmaz, amelyek garanciát jelentenek a költségvetés kiadási előirányzatainak betartására: a büdzsében most először 2010-ig részletesen bemutatásra kerültek az államháztartás főbb adatai, pontosan kijelölve az egyes tárcák számára a konvergenciaprogram biztosította kereteket. A konvergenciaprogram megvalósításának garanciájaként a 2007. évi költségvetés törvényi szabályként rögzíti, hogy a 2008-2010-es költségvetést már egyensúlyban lévő, illetve többletet mutató elsődleges egyenleggel kell benyújtani.
A költségvetési fegyelem erősítése érdekében a költségvetés négy címen több mint 200 milliárd forintnyi tartalékot képzett és az államháztartás bevételeinek 10 százalékos növekedése mellett a kiadások mindössze 2,7 százalékos növelését engedi meg.
Köz-karcsúsítás
A közszolgáltatások személyi-működési kiadásai 2006-ban az államháztartás összes kiadásának 37 százalékát teszik ki, jövőre ez a szám 35 százalékra mérséklődik. Bár a szervezetátalakítással, létszámcsökkentéssel együtt járó kiadáscsökkenés teljes egészében csak a 2008-as költségvetésben fog érvényesülni, az állam, a közszféra egészének működésére már 2007-ben is 144 milliárd forinttal kevesebbet költ, mint az idén.
A büdzsében vannak olyan területek, ahol jövőre is növekedni fog az állami hozzájárulás összege. A költségvetés maradéktalanul biztosítja az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztések társfinanszírozását, 2007-ben mintegy 630 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg, amiből 465 milliárd forint uniós forrás és 165 milliárd forint a költségvetés által biztosított társfinanszírozás.
