A cég emlékeztet: a változások hátterében egy uniós fogyasztási hitelekről szóló irányelv áll. A cél, hogy a fogyasztói hitelszerződések szabályai alkalmazkodjanak a digitalizált pénzügyi piachoz, erősödjön a fogyasztóvédelem, nőjön az átláthatóság, és egységesebb uniós keret jöjjön létre a felelős hitelezési gyakorlat érdekében – úgy, hogy az új típusú hiteltermékekre, így a BNPL-re is kiterjedjen.
Jön a 14–50 napos BNPL-küszöb?
A módosítás a halasztott fizetések esetében egy kulcspontot is tisztáz: kamatmentes halasztott fizetésnél – a kereskedő méretétől és a szerződéskötés formájától függően – 14 vagy 50 napot meg nem haladó fizetési határidő esetén nem kell majd alkalmazni az Fhtv. szabályait. E küszöbök felett viszont a konstrukciók olyan elvárások alá kerülhetnek, amelyek a fogyasztók tájékoztatására és a felelős hitelnyújtásra helyezik a hangsúlyt.
„A ‘fizess 30 nap múlva’ típusú ajánlatokkal kapcsolatban szerintem nem az a legfontosabb kérdés, hogy lesznek-e ilyen megoldások, hanem az, hogy milyen keretek között. Egy olyan fizetési mód, amiről a felhasználók szuperlatívuszokban jeleznek vissza és amit 99,5 százalékban késedelem nélkül fizetnek az nem tűnhet el. A jogalkotói cél egyértelműen az, hogy a fogyasztó ne utólag szembesüljön a feltételekkel, hanem már a döntés előtt pontos, összehasonlítható információt kapjon, és a szolgáltatók kommunikációja is felelősebb legyen. Az általunk kifejlesztett rendszer a kezdetektől óvja a vásárlókat a túlköltekezéstől a valós idejű kapacitásvizsgálattal, ami a hazai és közép-európai BNPL piacon egyedülálló” – tette hozzá Bruzsa Géza.
