Az üzleti aktivitás növekedésérõl tanúskodik a szektorösszes mérlegfõösszeg várhatóan reál 6-7%-os növekedése, sõt ennél is plasztikusabban a kockázati súlyos mérlegfõösszeg kiemelkedõ, 10 százalék körüli reál dinamikája.

A mérlegen kívüli kötelezettségek reál 15-16%-kal, tehát a mérlegfõösszeg növekedését meghaladóan nõttek, de volumenük még mindig korlátozott ahhoz viszonyítva, hiszen az orosz válság óta a bankok óvatosabbak az expozíció tekintetében.

A növekedés motorja az ügyfélállományok lendületes, a vállalati ügyfélkörben éven belüli lejáraton reál 10–15%-os, éven túlin 30%-ot meghaladó, összesen mintegy 20%-os növekedése. A lakossági hosszúlejáratú hitelállomány alacsony bázisról indult, de kiugró dinamikájú bõvülése tovább folytatódik, alapvetõen a lakáshitelezésnek és az autófinanszírozásnak köszönhetõen mintegy 120–140 MdFt-os állománybõvülés várható 2000-ben. Mindez azt is jelenti, hogy a bankszektor mérlegszerkezetén belül tovább folytatódott az átstruktúrálódás az ügyfélállományok súlyának növekedését eredményezve.

A vállalati számla és betétállomány is összesen várhatóan reál 11%-kal bõvül 2000 során. Nem mondható el ugyanilyen kedvezõ kép a lakossági források dinamikájáról: a folyószámla állomány reálértéken szinten maradt, a lekötött betétállomány egy évre visszamenõleg ugyan még 6-7%-os reálnövekedést mutat, miközben a betéti okirat állomány nominálisan is csökkent. Összességében az állomány növekedés dinamikája kifejezetten kedvezõtlen lesz 2000-ben.

A bankok saját tõke helyzete reálértéken 6%-kal erõsödött, ebben súlyánál fogva alapvetõen a jegyzett tõke 15%-os növekedésének volt szerepe, jóllehet a mérleg szerinti eredmény is látványosan, 40%-kal, reálértéken 30%-kal haladja meg a tavalyi idõarányosat.

A jegyzett tõke növekedése sem tudta ellensúlyozni a korrigált mérlegfõösszeg jelentõs növekedését, ezért a Magyar Számviteli Szabályok szerinti tõkemegfelelés 0.5 százalékkal csökkent 1999-hez képest.

A lélegzetvétel éve kifejezés egyértelmûen az 1999-hez képest várható abszolút eredményjavulás miatt állja meg a helyét, ez nemcsak a szektor egészére, de egyedi banki szinten is igaz lesz, a látványos veszteségek jelentõsen mérséklõdnek illetve nem ismétlõdnek meg, miközben a nyereséges bankok tovább erõsítik pozíciójukat. Az általános javulás tehát változatlanul az erõs differenciálódás mellett történik. Mik az idei várhatóan kedvezõbb össz-szektoreredmény fõbb tényezõi?

A nettó kamateredmény reál 3-5%-kal haladhatja meg a tavalyit, ami nem elhanyagolható, ha figyelembe vesszük, hogy 1999-ben nominális csökkenés volt tapasztalható.

Számottevõen nõtt, várhatóan reálértéken 22%-ot meghaladóan a nettó díj és jutalékbevétel, ami az eredmény oldalon igazolja az üzleti aktivitás növekedését.

A mûködési költségekre növelõ hatással volt a bérleti díjak reál 6–7%-os, a magas beruházási tevékenység miatti amortizáció reál 15%-os növekedése, amit az egyéb tételeknél végrehajtott reál 5%-os megtakarítás, valamint a bérjellegű költségeknek az inflációt minimálisan meghaladó növekedése ellensúlyozott illetve tompított.

A jövedelmezõség javítása érdekében minden szereplõ számára a legkeményebb feladat a költség-bevétel ráta szigorú kontrollja, részben az erre való törekvést tükrözi a szigorúan inflációhoz kötött bérnövekedés mellett 2000 fõ leépítése a bankszektorban 1999-hez képest (létszám: 27 ezer fõ).

Az adózás elõtti eredmény reál 15-20 százalékos növekedéséhez a legnagyobb mértékben a számottevõen lecsökkent céltartalékképzés járult hozzá, tekintettel arra, hogy a kimutatott portfolióminõség szinte minden banknál javult, a rossz, kétes, átlag alatti kategóriák aránya eltérõ mértékben, de csökkent 0.9, 1.1 és 0.7 százalékra a szektor szintjén.

A kedvezõ várható eredmény ellenére a szektor profitabilitása továbbra is gyenge, miközben, mint arra utaltunk, az egyedi különbségek változatlanul fennmaradtak. Az aggregált ROAE az 1999. évi 4%-hoz képest a háromnegyedévi eredmények alapján várhatóan 11% körül alakul 2000-ben.

Forrás: MKB E-mail futár