Szeptember végéig a szociális hozzájárulási adó nyugdíjalapot megillető része 1265,0 milliárd forint volt 1,2 százalékkal, 14,5 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakában befolyt összeget, a nyugdíjjárulék pedig 1518,1 milliárd forintban teljesült, az előző év azonos időszakában befolyt bevételt 250,8 milliárd forinttal, 19,8 százalékkal haladta meg.

Szeptember végéig a nyugdíjkiadások 3507,1 milliárd forintban teljesültek, ami 561,2 milliárd forintos, 19,1 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Szeptember végéig a szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része 500,9 milliárd forint volt 1,2 százalékkal, 5,7 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakában befolyt bevételt. A társadalombiztosítási járulék egészségalapot megillető része és egészségbiztosítási járulékbevétel 1035,7 milliárd forintot tett ki, az előző év azonos időszakában befolyt bevételt 172,0 milliárd forinttal, 19,9 százalékkal haladta meg. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás szeptembervégéig 1616,9 milliárd forintot tett ki a 2021. évi azonos időszaki 1344,0 milliárd forint összegű kiadással szemben.

A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 1124,5 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 369,3 milliárd forinttal lett több az előző év azonos időszakához képest, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyaráz a jelentés.

A központi költségvetés adóssága szeptember végéig 4059,9 milliárd forinttal növekedett és 44 756,9 milliárd forintot tett ki. A nettó forintkibocsátás 1026,1 milliárd forinttal finanszírozta a költségvetés hiányát. A nettó devizakibocsátás 1260,9 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát, míg a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 1309,0 milliárd forinttal növelte, az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét. (MTI)