Nagyüzem van a jegybankoknál. A Magyar Nemzeti Bank két hete minimális szigorítást hajtott végre, hangsúlyozva, hogy egyszeri lépésről van szó, alapvetően marad a laza monetáris felfogás. Közben a magyar kamatokat, árfolyamokat is meghatározó nagy nemzetközi jegybankok közül az Európai Központi Bank továbbra is kivár, azaz a szigorítás ott sincs napirenden az eurózóna gyengélkedő gazdasága miatt.
„A tengerentúlon az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednél is ez az irány, a kamatemeléssel egyelőre nem foglalkoznak, ráadásul Donald Trump jegybankár-jelöltjei is inkább a galambok közé sorolhatóak, azaz egy-egy későbbi szigorításról csak nagyon indokolt esetben döntenek, a laza monetáris politika hívei” – vázolta a devizapiaci trendeket befolyásoló helyzetet Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere.
A régiós devizaversenyt nézve április elején a következő volt a helyzet. A forint, a lengyel zlotyval
Negatív irány, miért? Azt, hogy a forint a jövőben a régiós devizákkal szemben hogyan szerepel, azt az euróhoz mért árfolyam határozza majd meg. Márpedig a mostani kilátások alapján a következő hónapokban a magyar deviza inkább gyengülni fog az euróval szemben, mint erősödni.
A forintgyengülés egyrészt a laza monetáris feltételek fenntartására utaló jegybanki magatartás miatt valószínű. „Másrészt pedig a forintot a korábbi években támogató többletes folyó fizetési mérleg a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint idén, 2020-ban, 2021-ben már plusz nullára csökkenhet. Márpedig ezzel kiesik egy fontos pillér, amely erőt adott eddig a forintnak” – mondta Kovács Mátyás.
Bár a devizapiacokon nagyon gyorsan, akár napon belül vagy 1-2 nap alatt is történhetnek igen jelentős elmozdulások, de hosszabb távon a forint most inkább negatív irányba haladhat a következő hónapokban. Mindez azt is jelenti, hogy az euróalapú befektetések jó választást jelenthetnek ebben az időszakban.
