2021-től teljesen megváltozott a felnőttképzési rendszer, a hagyományos OKJ-s lista megszűnt, ezzel pedig eltűntek, összeolvadtak a korábbi képzések. A 766 szakmát tartalmazó OKJ-s képzéseket a 174 államilag elismert, iskolarendszerű alapszakma váltotta fel. 2022 december 31-én végleg búcsúzott az Országos Képzési Jegyzék alapján szervezett rendszer. A helyébe lépett új szisztéma lényege, hogy alapszakmát már csak a szakképzési centrumokban lehet szerezni. Az üzleti alapon működő felnőttképzőknél pedig – a korábbi OKJ-s tanfolyamok helyett – 73 részszakma és az úgynevezett programkövetelmények alapján folytatott félezernél is több szakképesítés közül válogathatnak az érdeklődők.
„A képzések rugalmasabbá váltak, a résztvevők többféle formában és időtartamban választhatnak tanfolyamot, amelyek tartalma modernebbé és gyakorlat-orientáltabbá vált. Az adminisztratív terhek csökkentése jó irány lett, de van olyan terület – például a hatósági képzések – ahol dupla jelentési, adatszolgáltatási kötelezettség lépett életbe, viszont nem kell a bejelentéses képzéseknél feltölteni az ütemezést. Továbbá kezdeti zavarok után a szektor kezdett „beállni”, ahogy az intézmények, a képzők és a résztvevők egyaránt alkalmazkodtak az új rendszerhez” - tájékoztatott Nagy László, a TanfolyamGURU online oktatási szakértője.
Előnyösek a mikroképzések
A szakértő azt is kifejtette, hogy a „mikroképzések”, vagyis a mikrotanúsítványt adó képzések számos előnnyel járhatnak munkavállalói és munkáltatói szempontból is. Munkavállalói szempontból előnyös, hiszen új, gyorsan megszerezhető készségekre tehetünk szert, amelyek hatékonyabbá tehetik a munkát, segítik a karrierutat és előnyt biztosíthatnak a munkaerőpiaci versenyben. Munkaadói szempontból pedig bizonyítják a munkavállalók készségeit, tapasztalatait, ami segíti a toborzást, a teljesítményértékelést és javítja a cég munkaerő-piaci versenyképességét.
