A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a kormányváltás csak kevéssé befolyásolja az idei gazdasági folyamatokat. A növekedés meghaladja a 4%-ot, a beruházások dinamikusan, a reálkeresetek viszont minimálisan emelkednek. Az egyensúly a II. félévben javulni fog. A gazdaság export- és beruházás-vezérelt pályán halad, a növekedés üteme várhatóan idén is legalább 2 százalékponttal meghaladja az EU átlagát. Az I. félévben az ipar termelése 10%-kal, exportja 20%-kal nőtt, belföldi értékesítése stagnált. Ez utóbbin belül azonban emelkedett a fogyasztási cikkek és a továbbfelhasználásra termelő ágazatok teljesítménye. Kiemelkedő a híradástechnikai cikkek, az irodagépek és a járművek kivitele. A további dinamikus fejlődést valószínűsíti a feldolgozóipari beruházások I. félévi 25%-os bővülése.

Az építőipari termelés I. félévi nagyon gyors emelkedése részben a tavalyi visszaesés következménye. A magas – főleg autópálya-építéssel kapcsolatos – rendelésállomány alapján tartósan dinamikus fejlődésre van kilátás. A kiskereskedelmi forgalom növekedése 2003-hoz viszonyítva lassult, de így is élénk. A lakásépítésekkel és -felújításokkal összefüggésben főleg az építőanyagok kiskereskedelmét is tartalmazó bútor-, háztartásicikk-, vasáru-kiskereskedelem forgalma bővült. Nagyon dinamikus, az első félévben több mint 13%-os volt a gépkocsik eladásának növekedése is. A gépkocsi- és üzemanyag-értékesítéssel együtt számolt kiskereskedelmi forgalom hat hónap alatt 7,8%-kal bővült, ami jóval nagyobb a reálkeresetek szerény, mindössze 0,3%-os emelkedésénél. Az I. félévben a bruttó keresetek a versenyszférában 10,1%-kal, a költségvetési területen 6,1%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A foglalkoztatás 0,8%-kal nőtt, de ezen belül a költségvetési szektorban csökkent. A létszámnövekedés főleg a szolgáltatásokban, a kereskedelemben és az építőiparban volt tapasztalható. A feldolgozóiparban mérséklődött a foglalkoztatottak száma, ez az ipari termelékenység gyors növekedését jelzi.

Az I. félévben az import kissé gyorsabban nőtt az exportnál. Ebben a kivitelhez szükséges készletfeltöltés és a gépberuházások mellett a fogyasztási cikkek – ezen belül gépkocsik – növekvő behozatala is szerepet játszott. Az év egészében azonos ütemű export- és import dinamika valószínű.

Az infláció túljutott csúcspontján, de mérséklődése – részben a vártnál magasabb olaj- és élelmiszerárak miatt – visszafogottabb a korábban gondoltnál. Az év átlagában 6,9%-os, az év végén 6,5%-os áremelkedés várható. Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya – további intézkedések nélkül – a kormány által elhatározott 4,6%-nál valamivel magasabb, 4,8% körüli lehet.