A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint az ipari termelés immár háromnegyed éve 10 százalék körüli ütemben nő (az előző év azonos hónapjához viszonyítva). Ez kizárólag az export látványos emelkedésének köszönhető. Idén az első öt hónapban a kivitel volumene 9,4 százalékkal bővült, a belföldi értékesítés 1,2 százalékkal csökkent. A villamosgép- és műszergyártás kivitele mintegy 30 százalékkal, a járműgyártásé 15 százalékkal emelkedett. Májusban (2003 májusához képest) az új export-rendelések 20 százalékkal, a belföldiek 10 százalékkal emelkedtek. Ez arra utal, hogy a dinamikus export - ha lassan is -, de keresletet támaszt a belföldi beszállítók egy része számára. A további gyors fejlődést valószínűsíti a feldolgozóipari beruházások I. negyedévi 30 százalékos bővülése. Az építőipari termelés látványos, jóval 10 százalék feletti növekedése májusban megtorpant, a munkanapokkal korrigált adatok alapján is alig volt magasabb a tavalyinál. A szerződésállomány azonban jelentősen nőtt. A kiskereskedelmi forgalom növekedése májusban és az első öt hónapban egyaránt 6,8 százalék volt. Az élelmiszer és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelem értékesítése öt hónap alatt 3 százalékkal, de májusban csak 1,7 százalékkal emelkedett. Ekkor a leggyorsabban (18 százalékkal) az építőanyagok kiskereskedelmét is tartalmazó bútor-, háztartásicikk-, vasáru-kiskereskedelem forgalma bővült. A gépkocsi-értékesítés az első hónapok szerény növekedése után áprilisban megugrott, több mint 40 százalékkal volt nagyobb a 2003. áprilisinál, de a lendület még májusban is tartott (27 százalékos növekedés). A gépkocsi- és üzemanyag-értékesítéssel együtt számolt kiskereskedelmi forgalom öt hónap alatt 7,8 százalékkal bővült, ami jóval nagyobb a reálkeresetek szerény, mindössze 0,4 százalékos emelkedésénél. A bruttó keresetek a versenyszférában 10,2 százalékkal, a költségvetési területen 6,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A foglalkoztatás 0,8 százalékkal emelkedett, de ezen belül a költségvetési szektorban csökkent.

Áprilisban, állapítja meg a GKI, a behozatal – az EU-csatlakozás előtti taktikai vásárlások hatására – lényegesen gyorsabban nőtt, mint a kivitel. A májusi, egyelőre csak forintban rendelkezésre álló adatok azonban ismét az export importnál jóval gyorsabb bővülését jelzik. Az infláció a következő hónapokban lassulni fog. Az év eleje óta a forint körülbelül 5 százalékkal erősödött. A második félévben a jegybanki kamatcsökkentés függvényében a kamatok lassú csökkenése valószínű.

Az Ecostat 2004. július havi nagyvállalati „TOP-100 konjunktúra-indexe” 54 százalék, egyező az előző havi kedvező értékkel. Az ország viszonylag kedvező, mérsékelten javuló versenyképességének is köszönhetően e vállalatcsoport rövid távú konjunktúra-indexe viszonylag szűk határok között változik. A vállalatcsoport üzleti várakozásainak tendenciája december óta meredeken emelkedett, a június-júliusi eredményekkel kiegyensúlyozottá vált. A 2004 második félévére vonatkozó optimista várakozásokat az elmúlt hónapok teljesítménye, a szerződéssel megerősített rendelések magas állománya, valamint a világgazdaságot jellemző kedvező folyamatok hitelesítik.

A hazai gazdasági folyamatok 2003 őszétől az átlagot kissé meghaladó mértékben javultak. A 2004 második negyedévi termelési adatok kedvezőek, az egyensúlyi mutatókban az év második felében várható javulás. A nemzetközi konjunktúra pozitív hatása, az áruexport tartós bővülése, a rendelésállomány növekedése alapján az Ecostat a teljesítmények folyamatos javulásával számol, a GDP növekedése idén elérheti a 3,8 százalékot. 2004 második félévére a várható fejlődés kiegyensúlyozottnak tűnik, jelentősebb makrogazdasági változással a cégek szinte egyetlen területen sem számolnak. A TOP-100 nagyvállalatok 52 százaléka az ország gazdasági helyzetében nem vár érdemi változást, a körülmények és teljesítmények javulásával a válaszadók 35 százaléka számol. Az ország gazdasági helyzetének rosszabbodásától mindössze 13 százalékuk tart.

A nagyvállalatok működési feltételei kifejezetten kedvezőek, a külpiacok kereslete nő, az EU tagsággal az országkockázat mérséklődik. Ennek ellenére a cégek szűk köre, 26 százaléka feltételez javuló lehetőségeket saját tevékenységében. A vállalkozások 57 százaléka a jelenlegi adottságok fennmaradását vélelmezi. A termelésnövelés lehetőségének megítélése az utóbbi három hónapban folyamatosan mérséklődött, amelyben szerepe lehet a bázishatásnak is. A júniusi 41 százalékkal szemben a nagyvállalatok 32 százaléka bízik teljesítményének második félévi növekedésében. A fejlődést megjelölők 57 százaléka 5 százalék alatti, 29 százaléka viszont 11 százalék feletti növekedéssel számol. A konjunktúra stabilizálódásával a cégek jelentős hányada a készletek szinten tartására rendezkedik be. Az utóbbi három hónapban fokozatosan (56 százalékról 68 százalékra) emelkedett azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek saját előállítású készleteiket nem kívánják változtatni. A cégek egyötöde kismértékű készletnöveléssel számol. A nagyvállalatok több mint kétharmada nem tervezi alapanyagok, félkésztermékek nagyobb arányú vásárlását, egyötödük kisebb készletfeltöltést kíván végrehajtani. Vásárolt készleteiket a nagyvállalatok 11 százaléka tervezi kismértékben csökkenteni.



2004 és 2005 várhatóan a fellendülés éve lesz globálisan és hazánkban egyaránt. A múlt év tapasztalatai kedvezőek, a konjunktúrára leginkább felkészült hazai nagyvállalatok az átlagos fejlődés ütemét meghaladva növelték teljesítményüket és külpiaci értékesítésüket. Az év második felében jó az esélye annak, hogy a hazai export növekedési üteme meghaladja az importét. A tárgy év első öt hónapjában a reálkeresetek a tervezettnél kisebb ütemben emelkedtek, a reáljövedelmek növekedése 0,7 százalék körüli volt. A fizetőképes kereslet visszafogott bővülése mellett éves szinten mérsékelt ütemű belföldi fogyasztásnövekedés várható.

A nagyvállalatok beszerzési lehetőségei évek óta kedvezőek, így 52 százalékuk a kedvező beszerzési feltételek fennmaradását, egynegyedük annak további javulását várja. A második félévben a belföldi kereslet élénkülésével számol a nagyvállalatok 27 százaléka, míg a hazai igények szinten maradását prognosztizálja a cégek fele. A külpiaci kereslet megítélése júliusban lényegesen kedvezőbb az előző havinál. A vállalatok 47 százaléka az igények további növekedésével számol az exportpiacokon, ennek mértéke várhatóan nem lesz jelentős. A vállalatok 42 százaléka a kedvező exportkereslet továbbélésével számol. A belföldi értékesítési feltételek megítélését kedvezőtlenül befolyásolják az államháztartási hiány mérséklésére hozott intézkedések. A hazai piac bővülésével számoló cégek aránya 40 százalékról 24 százalékra csökkent. Minden második vállalat az első félévi viszonyok fennmaradásával számol. Júliusban a cégek 70 százaléka a piaci feltételek rövid távú fennmaradásában bizakodik. Az exportpiacok bővülését a vállalatok növekvő hányada, júliusban 30 százaléka várja. Az értékesítési lehetőségek romlásával egyetlen kérdezett vállalat sem számol. A munkaerőpiac vállalati megítélésében júliusban folytatódnak az első félévi tendenciák. A cégek meghatározó többsége, 48 százaléka a foglalkoztatás, munkaerő-ellátás stabilitását feltételezi. A munkaerő-kínálat növekedésével számol a vállalatok mintegy 40 százaléka. A nagyvállalatok pénzügyi helyzete a privatizáció utáni időszakban tartósan kedvező. 2004-ben stabil pénzügyi helyzetének megőrzését várja a cégek 61 százaléka, likviditásának további javulását prognosztizálja a nagyvállalatok negyede. A likviditási nehézséget jelzők aránya mérsékelten emelkedik, amit vélhetően olcsó devizahitelekkel hidalnak át. A makrogazdasági környezetet hosszabb ideje bizonytalannak értékelik a multinacionális vállalatok, ami a viszonylag lassú növekedésnek és az egyensúlyhiánynak lehet a következménye. A jelenlegi gazdasági környezet rövid távú fennmaradását valószínűsíti a cégek 57 százaléka, a bizonytalanság fokozódásától tart 26 százalékuk.



2004-ben a multinacionális cégek javuló külső feltételekkel, bevételeik és nyereségük növekedésével számolnak. A javuló piaci viszonyok, a kapacitások magas kihasználtsága a beruházások további bővítésére ösztönzi a nagyvállalatokat. A háromnegyed éve erősödő beruházási aktivitás a tőkeerős nagyvállalati szektornak tulajdonítható. A nagy cégek helyzetüknél, tulajdonosi struktúrájuknál fogva könnyen jutnak alacsony kamatozású devizahitelekhez, illetve konszernen belül vállalati kölcsönökhöz. A nagyvállalati szféra termelési bázisát, műszaki színvonalát e fejlesztésekkel magas szinten tartják. 2004 júliusában a nagyvállalatok beruházási várakozása – az előző havi konjunkturális visszaesést követően – ismét emelkedett, elérte az 52 százalékot. A javuló konjunkturális feltételek alapján magas beruházási hajlandósággal számolunk az év egészében. Új, korszerű technológia átvételét a társaságok növekvő hányada, 17 százaléka tervezi. A kapacitások kihasználtsága júliusban is javult. A nagyvállalati jelzések szerint a cégek egytizede nem rendelkezik elég technikai eszközzel a várható rendelések teljesítéséhez. A cégek 52 százalékának termelési háttere összhangban van a piaci igényekkel, míg 39 százaléka kisebb-nagyobb kapacitás-felesleggel rendelkezik.



Az előzetes várakozásoknak megfelelően az ez évi infláció májusban érte el csúcspontját, júniusban csökkent a 12 havi árindex. Az első félévben 7,1 százalékos volt az áremelkedés. A következő hónapokban mérséklődő árnövekedéssel számolunk, az év végére 6 százalék alá süllyedhet az infláció. Éves szinten az Ecostat 6,7 százalékos átlagos áremelkedést prognosztizál. A nagyvállalatok szerint 2004-ben a fogyasztói árak átlagos emelkedése eléri a 6,4 százalékot. A decemberi 12 hónapos árprognózis értéke 6,5 százalék, az előző havi előrejelzésnél 0,4 százalékponttal magasabb. Reálisnak tűnik a nagyvállalatok éves értékesítésre adott júliusi árprognózisa, értéke 4,9 százalék. A nagyvállalatok korábbi magasabb áremelési szándékára meghatározó hatást gyakorolt az olajárak irreálisan magas szintje.