A mezőgazdaságban a kalászos gabonák idén rekordtermést hoztak. Január–júliusban közel 10%-kal termelt többet az ipar, mint tavaly az év első hét hónapjában. A növekedés változatlanul exportorientált. Az építőipar 8%-kal növelte teljesítményét. A kiskereskedelmi forgalom volumene január–júliusban 7%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A külkereskedelmi forgalom volumene az első félévben azonos mértékben nőtt az exportban és az importban. Júliusban a kivitel gyorsabban emelkedett, mint a behozatal. Az államháztartás deficitje 1,7-szerese a tavaly ilyenkorinak. A fogyasztóiár-emelkedés meghaladta a 7%-ot. Sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek száma nem változott lényegesen. A reálkereset a tavalyi jelentős növekedés után az idén gyakorlatilag változatlan maradt.
A júliusi adatok szerint a gazdaság főbb ágazataiban továbbra is élénk növekedés a jellemző, bár a növekedés dinamizmusában jelentős eltérések vannak. Az iparban az előző hónapokhoz képest mérséklődött a növekedés üteme, az építőiparban számottevő gyorsulás tapasztalható, a mezőgazdaság teljesítménye pedig elsősorban a kalászos gabonák rekordtermése miatt ugyancsak jobb a tavalyinál.
Az iparban júliusban 4,9%-kal, a munkanaphatás kiküszöbölésével 7,6%-kal volt nagyobb a termelés, mint tavaly. Ez utóbbi index alkalmas nemzetközi összehasonlításra. Az EU-15országaiban átlagosan 1,9%-kal volt nagyobb a júliusi ipari termelés a tavaly júliusinál. Egy hónappal korábban még 2,6%-os növekedést jelzett a hasonló tartalmú index. Az ütemmérséklődés az EU-15 tagországainak többségére jellemző volt. (Pl. Németországra, ahol még így is átlagon felüli volt a növekedés, vagy Olaszországra, ahol a stagnálás csökkenésbe fordult.) Az újonnan belépett országok sem egységesek e tekintetben, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában lassult az ipar fejlődése, Csehországban és Észtországban viszont gyorsult.
Magyarországon január–júliusban közel 10%-kal termelt többet az ipar, mint tavaly az év első hét hónapjában. (2003-ban a megfelelő index 4% körüli volt.) A növekedés változatlanul exportorientált, a belföldi értékesítés továbbra is stagnált.
Az építőipar júliusban 10%-kal, az első hét hónapban 8%-kal növelte teljesítményét.
A kiskereskedelmi forgalom volumene január–júliusban 7%-kal, júliusban 6%-kal – munkanaphatástól megtisztítva 7,2%-kal – haladta meg az egy évvel azelőttit.
A külkereskedelmet erőteljes növekedés jellemezte. A héthavi termékkivitel és -behozatal euróban (folyó áron) egyaránt 14%-kal haladta meg a tavalyit. Júliusban a kivitel gyorsabban (15%-kal) emelkedett, mint a behozatal, ahol 10%-os volt a növekedés. A külkereskedelmi forgalom volumenére csak féléves adat áll rendelkezésre, amely szerint azonos mértékű (18%-os) volt a növekedés az exportban és az importban. A külkereskedelmi forgalom negatív egyenlege január–júliusban 331 millió euróval volt nagyobb, mint tavaly. A hiány növekedését egyszeri, részben módszertani hatások magyarázzák. A hiány exporthoz viszonyított nagysága valamivel kisebb a tavalyinál.
Az államháztartás nyolchavi deficitje 1,7-szerese a tavaly ilyenkorinak, a növekmény 485 milliárd forint. A deficitnövekedés több mint 90%-a a központi költségvetésben jelent meg. A központi költségvetés bevételei (folyó áron) 4%-kal, vagyis az inflációs rátánál kisebb mértékben emelkedtek. Az elmaradás az általános forgalmi adó befizetésénél a legnagyobb. Ez a tétel adja a teljes bevétel harmadát. Az idei áfabefizetés augusztus végéig 13%-kal maradt el a tavaly ilyenkoritól. A központi költségvetés január–augusztusi kiadásai (folyó áron) 16%-kal nőttek.
Az év első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához mért fogyasztóiár-emelkedés 7,1%-os, míg egy évvel korábban 4,4%-os volt. A havonként mért éves ráta május óta meghaladja a 7%-ot.
A foglalkoztatottak száma május–júliusban valamelyest csökkent, a munkanélkülieké pedig kissé emelkedett az előző év azonos időszakához képest. (A változás egyik mutatónál sem haladja meg a mintavételi hiba határát.) A reálkereset január–júliusban a két évvel ezelőtti 12% és a tavalyi 13%-os növekedés után az idén gyakorlatilag változatlan maradt.
Gazdasági fejlődést tükröznek az első hét hónap KSH adatai
Továbbra is dinamikusan fejlődik a reálgazdaság, szinte minden területen - derül ki a KSH legfrissebb gyorsjelentéséből. Ám ezzel együtt sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek száma nem változott lényegesen.
Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?
Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!
2025. június 25. 15:30
Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint
Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség
Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.