Dan Jones, a Deloitte Sport Üzletági Csoportjának partnere ezt a következőképp kommentálta: „Míg egyes elemzők az európai labdarúgás finanszírozásának összeomlásától tartottak, valójában a legtöbb klubcsapat nyereséges. Az árbevétel folyamatosan nő, ugyanakkor a fizetések visszafogásának és a játékosvásárlásra szánt összegek általános csökkenésének köszönhetően a klubok mérlegfőösszege és cash-flow-ja is javul.”
Európai verseny
Az angol bajnokság pénzügyi szempontból változatlanul tartja első helyét Európában. Teljes bevétele 1,2 milliárd fontot tesz ki, és ezzel még növelni is tudta előnyét a második helyezett olasz ’Serie A’ klubokkal szemben, melyek 0,8 milliárd fontos forgalmat bonyolítottak a 2002/03 idényben – ez klubonként átlagosan 62 millió fontot jelent az angol bajnokságban, szemben az olasz első osztályú csapatokra jutó átlag 45 millió fonttal. Az angol bajnokság nyereségessége is magasabb, mint európai vetélytársaié. Az átlagos angol klubcsapat 6,2 millió fontos üzemi eredménnyel zárta a 2002/03-as idényt, messze megelőzve a német Bundesliga csapatainak átlag 4,4 millió fontos profitját. Az is bizakodásra adhat okot, hogy a 2002/03-as idényben az olasz ’Serie A’ és a francia ’Ligue 1’ csapatoknak is sikerült megálljt parancsolniuk az előző két idényben már-már ijesztő méreteket öltő veszteségeknek.
Az öt legjelentősebb nemzeti bajnokság klubcsapatainak összes bérköltsége 2,5 milliárd font körül látszik stabilizálódni. A tavalyi idény Angliában a Premiership létrehozása óta a legalacsonyabb bérnövekedést hozta, az átlagos angol klub teljes bérköltsége 8%-kal, 38 millió fontra emelkedett, ami jelentősen elmarad az elmúlt 10 évben tapasztalt 25% körüli mértékű átlagos éves növekedéstől. A Serie A-ban és a Bundesligában szereplő csapatoknak összesítve még csökkentenie is sikerült a bérköltségeket. Ennek eredményeként a bérezés/árbevétel mutató az olasz klubok esetében jelentős mértékben, 76%-ra esett vissza (2001/02: 90%), ami még mindig magasabb, mint ugyanezen mutató Spanyolországban (72%), Franciaországban (68%) vagy Angliában (mostanra 61%). A szigorúan szabályozott német csapatoknál a bérezés/árbevétel arány mindössze 45%.
A stadionberuházások is elősegítették az angol Premiership versenyelőnyét a legtöbb európai versenytárssal szemben. Az angol klubok több mint 1,6 milliárd fontot költöttek beruházásokra a Taylor-t követő években (ebből 1,2 milliárd font esik a Premiership-re). Összesítve az angol Premiership csapatai több mint 360 millió font jegyeladásból származó bevételt értek el, ami több mint kétszerese bármelyik más európai csapat hasonló adatának.
A négy vezető angol liga
Az öt legnagyobb európai bajnokságban szereplő klubcsapat legfrissebb pénzügyi eredményeinek és az általános európai labdarúgási környezet fejleményeinek elemzésén túl a Deloitte Éves futball-finanszírozás kiadványa tartalmazza a négy vezető angol liga klubjainak pénzügyi helyzetét is.
A négy vezető angol liga csapatai összesen 1,7 milliárd font bevételt értek el a 2002/03-as idényben. A fenti összeg háromnegyedét, azaz 1,246 milliárd fontot a Premiership csapatai generálták, ami 10%-os emelkedést takar a 2001/02-es idényhez képest (1,123 milliárd font). A Deloitte előrejelzése szerint a bevétel továbbra is stabilan fog emelkedni, és becslésük szerint a Premiership csapatainak forgalma a hamarosan kezdődő 2004/05-ös idényben el fogja érni az 1,36 milliárd fontot (9% növekedés).
A Premiership csapatai az elmúlt tíz év legalacsonyabb emelkedését könyvelték el a teljes bérköltségben, és a Football League csapatai körében is csökkentek az összesített bérköltségek abszolút értéken számolva. A játékosigazolási költségek tekintetében is jelentős csökkenés következett be. Az angol klubok által a 2002/03-as idényben játékosigazolásra költött összeg (203 millió font) jelentős, 50%-os visszaesést jelent az előző idényhez képest (2001/02: 407 millió font). Gerry Boon, a Deloitte Sportüzleti Csoportjának partnere hozzátette: „A klubok játékosvásárlásra szánt korlátlan költekezésének vége. Persze ez alól is akad kivétel, például a Chelsea. A kluboknak, és elsősorban a Football League csapatainak nincs más választása, mint a költségcsökkentés, melynek során csökkentik a keretlétszámot és megpróbálják megtartani a játékosaik értékesítéséből származó bevételeiket.”
Bár természetesen a játékosfizetések kapják a legnagyobb médiafigyelmet, a Deloitte arra is rávilágít, hogy az angol labdarúgás sikere járulékos előnyöket is hozott, ideértve például a központi költségvetés jelentősen megnövekedett bevételeit. „Néha elhangzik olyan vélekedés, hogy a labdarúgásból nem származik jelentős adóbevétel. Valójában a professzionális labdarúgás hozzávetőleg 550 millió font adóbevételt jelentett a központi költségvetésnek a 2002/03-as idényben. A négy vezető divízió csapatainak teljes befizetése az elmúlt 12 évben meghaladta a 3 milliárd fontot. Ez pedig csinos kis summa a pénzügyminiszternek!” – nyilatkozta erről Richard Baldwin, a Deloitte Sport Üzletági Csoportjának adópartner
Futball-finanszírozás: az európai klubok sikeresen szorítják le költségeiket
A Deloitte becslése szerint az európai klubok és szövetségek mára több mint 7 milliárd font bevételre tesznek szert minden idényben. A fenti összeg több mint felét az Európa öt legjelentősebb nemzeti bajnokságában szereplő klubok termelték meg (Anglia, Olaszország, Németország, Spanyolország és Franciaország) – a 2002/03 idényben 3,9 milliárd fontot, amely 7% növekedést jelent az előző idényhez képest.
Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Találkozzunk személyesen!
2024. november 21. 16:00 Budapest
Véleményvezér
Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben
Rendet kellene tenni az új-zélandi parlamentben.
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát
Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba
Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
A Jobbik volt elnöke megerősítette Magyar Péter állítását, hogy a Fidesz titkosszolgálati eszközöket is használ az ellenzék lejáratására
Régi-új szereplő jelent meg a belpolitikai porondon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten
Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt
A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.