Forint és ERM-II: huza-vona (Reuters)

A Reuters áprilisi felmérése szerint 2006-ig vagy 2007-ig csúszhat Magyarország csatlakozása az Europai Unió ERM-II árfolyamrendszeréhez. A létező félelmek ellenére ez a várakozások szerint nem okoz újabb piaci zavart, elemzők egyöntetű véleménye, hogy a késés miatt az ország nem tér át a szabadon lebegő árfolyamrendszerre, amit egyes nyugat-európai szakértők javasoltak.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egyensúlyban maradtak a 2009-es és a 2010-es euróbevezetés valószínűsítői, noha a jövő évi államháztartási hiányt a korábban vártnál is magasabbra becsülte az elemzői konszenzus. Az inflációs kilátások ugyanakkor némileg javultak, így a jegybank az elemzők zöme szerint májusban újra csökkentheti az alapkamatot.

A forint árfolyama nemcsak itthon érinti alapvetően a cégek és magánszemélyek tömegeit: az európai árfolyamrendszerhez, az ERM-II-höz való csatlakozás kilátása az EU gazdaságpolitikai vitáinak is a középpontjába repítette a magyar fizetőeszközt – állapítja meg a Reuters elemzése.

A forint csatlakozásának sikere vagy kudarca alapvető jelentőségű az ERM-II szempontjából és a többi jövőbeni eurózóna tagország számára is útmutató lehet, hiszen Magyarország az egyetlen a tíz tagjelölt közt, amely már most is ERM-típusú árfolyamrendszerrel rendelkezik, ráadásul a közelmúltban a forintot támadások érték.

Szintén Magyarország az egyetlen, amely jelezte: a minimálisan elvárt két évnél jóval hosszabb időt is kész eltölteni az ERM-II-ben, hogy nagyobb stabilitást biztosítson a forintnak. Az EU-csatlakozás közelsége miatt a közelmúltban fellángoltak a viták az árfolyamrendszer körül, és ehhez hozzájárult a 2008-as euró-bevezetési céldátum várható eltolása is, ami még inkább megnyújtaná az ERM-ben eltöltendő időt, ha a belépés nem sokkal követi csatlakozásunkat az EU-hoz.

Az új EU-tagok közül a nagyobbak, így Lengyelország is, a lehető legkésőbb szeretnék feladni szabadon lebegő árfolyamrendszerüketés belépni az ERM 30 százalék széles sávjába, mert attól tartanak, hogy egy ilyen sáv határai vonzzák a spekulatív támadásokat -- mint mondják, a forint példája is ezt mutatta --, és erősen korlátozzák a gazdaság- és monetáris politikát.

Az utóbbi hónapokban a magyar álláspont is fokozatosan puhulni látszott, és az áprilisi felmérés az első, amelyben az elemzők tudomásul vették, hogy a korai ERM-belépés kockázatai egy-két esztendős halasztásra bírhatják a kormányt -- ahogy a várakozások szerint egy-két évvel csúszik az euró bevezetése is.

A felmérés 12 résztvevőjének fele szerint a forint csak 2006-ban vagy 2007-ben lép majd az ERM-2-be. Jövő évi csatlakozást már csak az elemzők fele valószínűsíti. Ez markáns változás az egy hónappal ezelőtt végzett felméréshez képest, amelyben az elemzők kétharmada még 2005-ös csatlakozásra számított.

Még nem tudni, ez az elmozdulás tovább folytatódik-e, egyértelműen kizárva a 2005-ös belépést, a változásnak mindenesetre több előjele volt. Az elmúlt hónapokban európai gazdaságpolitikusok és elemzők, majd az MNB is óvta az új EU-tagokat az elsietett ERM-csatlakozás ellen, amely az aggodalmak szerint stabilitás helyett még erősebb árfolyamingadozást okozhat, ha nem áll mögötte hiteles gazdaságpolitika.

Az MNB elnöke nemrég azt nyilatkozta, hogy az ERM-csatlakozás időpontját csak akkor lehet eldönteni, ha már rendelkezésre állnak a 2004-es költségvetési tényadatok és a 2005-ös költségvetés fő tervszámai.

Draskovics Tibor pénzügyminiszter az Európai Központi Bank elnökével való frankfurti találkozója után pénteken azt nyilatkozta, hogy nem kell rohanni az ERM-be és ez ügyben egyetértés alakult ki a jegybankkal. -- Hiteles konvergencia-programra és költségvetési tervre van szükség – tette hozzá a pénzügyminiszter, bár időpontról és árfolyamról nem beszélt

Minderre a vasárnapi londoni EBRD-közgyűlésen ráerősitett a milliárdos Soros György is, akit a témában szakértőnek tartanak, hisz részben az ő ügyletei kényszerítették a 90-es évek elején a brit fontot az európai árfolyamrendszer elhagyására. Soros arra hívta fel a figyelmet, hogy az új EU-tagok valutái sebezhetőek lesznek a spekulációval szemben az euró-csatlakozásig, és ezeknek az országoknak a lehető legkevesebb időt kellene eltöltelniük az ERM-2 rendszerben.

A későbbi ERM-csatlakozás lehetősége a közelmúltban több nyugat-európai elemzőt is arra inditott, hogy a szabadon lebegő árfolyamrendszerre való áttérést javasolja Magyarország számára az ERM-belépésig eltelő időre.

Egy ilyen várakozás fontos, mert magában hordozza a forintsáv elleni esetleges újabb spekulációs támadás lehetőségét. Ha erősödne ez a várakozás, az a forró tőke beáramlásának a felgyorsulását eredményezhetné – felidézve a tavalyi piaci zavarok visszatérésének a veszélyét --, hiszen a spekulativ befektetéseken nagy nyereség keletkezhet, ha megszűnik a forint erősödését gátló sávhatár.

A felmérés ebből a szempontból megnyugtató eredménnyel zárult: a válaszadók egyike sem számított árfolyamrendszer-változásra az ERM-belépés előtt. Az ERM-belépéskor a forint középparitását az elemzői konszenzus szerint az eurót 260-as szintre értékelik majd fel a jelenlegi 282.36-ról.



Euró: 2009 vagy 2010

Az euró bevezetésének dátumáról szóló előrejelzések az áprilisi felmérésben 2009 és 2010 között stabilizálódtak. A várt dátum 2002 óta így már összesen három évet csúszott hátrébb. Legutóbb a múlt havi felmérésükben tolták el konszenzusukat 2009 és 2010 közé az elemzők. Az új felmérésben nem történt újabb változás, noha az államháztartási hiány csökkentésének ütemét illetően nőtt a pesszimizmus.


Nem változott az elemzőknek az a várakozása, hogy az államháztartási hiány idén a GDP 0,3 százalékával túllépi majd a tervezett mértéket, a bruttó hazai termék 4,5 százalékát. A jövő évben azonban az elemzők szerint a korábban vártnál lassabban csökken majd a hiány: konszenzusukat a GDP 3.9 százalékáról 4.3 százalékra emelték.

Az inflációt illetően ugyanakkor a meglepetést keltő márciusi adat után némileg derűlátóbbá vált a piac. Márciusban a februári 7,1 százalékról 6,7 százalékra lassult az éves áremelkedési ütem, bár a piac változatlan inflációt várt. Az új előrejelzések szerint áprilisban az infláció visszatér a 7,1 százalékos szintre, az év végére viszont hat százalékra eshet vissza (ez utóbbi 0,1 százalékponttal alacsonyabb az egy hónapja vártnál). A jövő év decemberére pedig a konszenzus szerint 4,4 százalékra lassulhat. Ez a várakozások több hónapos emelkedése után 15 bázispontos csökkenést jelent a múlt hónapban várt szinthez képest, de még mindig jelentősen az MNB maximum 4 százalékos célja felett marad.



Kamatvágás májusban


Az inflációs várakozások viszonylagos javulása az elemzők szerint újabb jegybanki kamatcsökkentéshez vezethet, de csak májusban. Május végére a konszenzus szerint 12 százalékról 11,5 százalékra csökkenhet az alapkamat.

Az elemzők szerint az év egészét tekintve is nagyobb tér nyílt az MNB számára a kamatvágásokhoz: egy hónapja az egész évre még csak két százalékpontos kamatcsökkenést várt a piac, most 2,5 százalékpontot. Ez 9,5 százalékos év végi alapkamatot jelentene. Az elemzők szerint az utóbbi hónapokban erősödött az összefüggés a jegybanki kamat és a forint árfolyamszintje mögött, a jegybank által hangoztatott óvatosság azonban több okból is indokolt.



Kapcsolódó anyagok:
Elemzők az euró bevezetéséről: 2009-2010

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo