Egyensúlyban maradtak a 2009-es és a 2010-es euróbevezetés valószínűsítői, noha a jövő évi államháztartási hiányt a korábban vártnál is magasabbra becsülte az elemzői konszenzus. Az inflációs kilátások ugyanakkor némileg javultak, így a jegybank az elemzők zöme szerint májusban újra csökkentheti az alapkamatot.

A forint árfolyama nemcsak itthon érinti alapvetően a cégek és magánszemélyek tömegeit: az európai árfolyamrendszerhez, az ERM-II-höz való csatlakozás kilátása az EU gazdaságpolitikai vitáinak is a középpontjába repítette a magyar fizetőeszközt – állapítja meg a Reuters elemzése.

A forint csatlakozásának sikere vagy kudarca alapvető jelentőségű az ERM-II szempontjából és a többi jövőbeni eurózóna tagország számára is útmutató lehet, hiszen Magyarország az egyetlen a tíz tagjelölt közt, amely már most is ERM-típusú árfolyamrendszerrel rendelkezik, ráadásul a közelmúltban a forintot támadások érték.

Szintén Magyarország az egyetlen, amely jelezte: a minimálisan elvárt két évnél jóval hosszabb időt is kész eltölteni az ERM-II-ben, hogy nagyobb stabilitást biztosítson a forintnak. Az EU-csatlakozás közelsége miatt a közelmúltban fellángoltak a viták az árfolyamrendszer körül, és ehhez hozzájárult a 2008-as euró-bevezetési céldátum várható eltolása is, ami még inkább megnyújtaná az ERM-ben eltöltendő időt, ha a belépés nem sokkal követi csatlakozásunkat az EU-hoz.

Az új EU-tagok közül a nagyobbak, így Lengyelország is, a lehető legkésőbb szeretnék feladni szabadon lebegő árfolyamrendszerüketés belépni az ERM 30 százalék széles sávjába, mert attól tartanak, hogy egy ilyen sáv határai vonzzák a spekulatív támadásokat -- mint mondják, a forint példája is ezt mutatta --, és erősen korlátozzák a gazdaság- és monetáris politikát.

Az utóbbi hónapokban a magyar álláspont is fokozatosan puhulni látszott, és az áprilisi felmérés az első, amelyben az elemzők tudomásul vették, hogy a korai ERM-belépés kockázatai egy-két esztendős halasztásra bírhatják a kormányt -- ahogy a várakozások szerint egy-két évvel csúszik az euró bevezetése is.

A felmérés 12 résztvevőjének fele szerint a forint csak 2006-ban vagy 2007-ben lép majd az ERM-2-be. Jövő évi csatlakozást már csak az elemzők fele valószínűsíti. Ez markáns változás az egy hónappal ezelőtt végzett felméréshez képest, amelyben az elemzők kétharmada még 2005-ös csatlakozásra számított.

Még nem tudni, ez az elmozdulás tovább folytatódik-e, egyértelműen kizárva a 2005-ös belépést, a változásnak mindenesetre több előjele volt. Az elmúlt hónapokban európai gazdaságpolitikusok és elemzők, majd az MNB is óvta az új EU-tagokat az elsietett ERM-csatlakozás ellen, amely az aggodalmak szerint stabilitás helyett még erősebb árfolyamingadozást okozhat, ha nem áll mögötte hiteles gazdaságpolitika.

Az MNB elnöke nemrég azt nyilatkozta, hogy az ERM-csatlakozás időpontját csak akkor lehet eldönteni, ha már rendelkezésre állnak a 2004-es költségvetési tényadatok és a 2005-ös költségvetés fő tervszámai.

Draskovics Tibor pénzügyminiszter az Európai Központi Bank elnökével való frankfurti találkozója után pénteken azt nyilatkozta, hogy nem kell rohanni az ERM-be és ez ügyben egyetértés alakult ki a jegybankkal. -- Hiteles konvergencia-programra és költségvetési tervre van szükség – tette hozzá a pénzügyminiszter, bár időpontról és árfolyamról nem beszélt

Minderre a vasárnapi londoni EBRD-közgyűlésen ráerősitett a milliárdos Soros György is, akit a témában szakértőnek tartanak, hisz részben az ő ügyletei kényszerítették a 90-es évek elején a brit fontot az európai árfolyamrendszer elhagyására. Soros arra hívta fel a figyelmet, hogy az új EU-tagok valutái sebezhetőek lesznek a spekulációval szemben az euró-csatlakozásig, és ezeknek az országoknak a lehető legkevesebb időt kellene eltöltelniük az ERM-2 rendszerben.

A későbbi ERM-csatlakozás lehetősége a közelmúltban több nyugat-európai elemzőt is arra inditott, hogy a szabadon lebegő árfolyamrendszerre való áttérést javasolja Magyarország számára az ERM-belépésig eltelő időre.

Egy ilyen várakozás fontos, mert magában hordozza a forintsáv elleni esetleges újabb spekulációs támadás lehetőségét. Ha erősödne ez a várakozás, az a forró tőke beáramlásának a felgyorsulását eredményezhetné – felidézve a tavalyi piaci zavarok visszatérésének a veszélyét --, hiszen a spekulativ befektetéseken nagy nyereség keletkezhet, ha megszűnik a forint erősödését gátló sávhatár.

A felmérés ebből a szempontból megnyugtató eredménnyel zárult: a válaszadók egyike sem számított árfolyamrendszer-változásra az ERM-belépés előtt. Az ERM-belépéskor a forint középparitását az elemzői konszenzus szerint az eurót 260-as szintre értékelik majd fel a jelenlegi 282.36-ról.

Euró: 2009 vagy 2010

Az euró bevezetésének dátumáról szóló előrejelzések az áprilisi felmérésben 2009 és 2010 között stabilizálódtak. A várt dátum 2002 óta így már összesen három évet csúszott hátrébb. Legutóbb a múlt havi felmérésükben tolták el konszenzusukat 2009 és 2010 közé az elemzők. Az új felmérésben nem történt újabb változás, noha az államháztartási hiány csökkentésének ütemét illetően nőtt a pesszimizmus.


Nem változott az elemzőknek az a várakozása, hogy az államháztartási hiány idén a GDP 0,3 százalékával túllépi majd a tervezett mértéket, a bruttó hazai termék 4,5 százalékát. A jövő évben azonban az elemzők szerint a korábban vártnál lassabban csökken majd a hiány: konszenzusukat a GDP 3.9 százalékáról 4.3 százalékra emelték.

Az inflációt illetően ugyanakkor a meglepetést keltő márciusi adat után némileg derűlátóbbá vált a piac. Márciusban a februári 7,1 százalékról 6,7 százalékra lassult az éves áremelkedési ütem, bár a piac változatlan inflációt várt. Az új előrejelzések szerint áprilisban az infláció visszatér a 7,1 százalékos szintre, az év végére viszont hat százalékra eshet vissza (ez utóbbi 0,1 százalékponttal alacsonyabb az egy hónapja vártnál). A jövő év decemberére pedig a konszenzus szerint 4,4 százalékra lassulhat. Ez a várakozások több hónapos emelkedése után 15 bázispontos csökkenést jelent a múlt hónapban várt szinthez képest, de még mindig jelentősen az MNB maximum 4 százalékos célja felett marad.



Kamatvágás májusban


Az inflációs várakozások viszonylagos javulása az elemzők szerint újabb jegybanki kamatcsökkentéshez vezethet, de csak májusban. Május végére a konszenzus szerint 12 százalékról 11,5 százalékra csökkenhet az alapkamat.

Az elemzők szerint az év egészét tekintve is nagyobb tér nyílt az MNB számára a kamatvágásokhoz: egy hónapja az egész évre még csak két százalékpontos kamatcsökkenést várt a piac, most 2,5 százalékpontot. Ez 9,5 százalékos év végi alapkamatot jelentene. Az elemzők szerint az utóbbi hónapokban erősödött az összefüggés a jegybanki kamat és a forint árfolyamszintje mögött, a jegybank által hangoztatott óvatosság azonban több okból is indokolt.



Kapcsolódó anyagok:
Elemzők az euró bevezetéséről: 2009-2010