Ez a vállalat gyártotta Oroszország elsődleges eszközét a műholdak és űreszközök világűrbe juttatására: a Szojuz-2 hordozórakétát. 2022 óta Oroszország 84 űrkilövést hajtott végre; ezek közül 71-nél a Szojuz-2-t, kilencnél az Angara családba tartozó hordozórakétákat, négynél pedig a Proton rakétát használták. „E küldetések többségét – konkrétan 45 kilövést – az orosz védelmi minisztérium és az orosz biztonsági szervek érdekében hajtották végre, katonai, illetve kettős felhasználású műholdak pályára állításával” – hangsúlyozták az elemzők. Így az orosz űrkilövések túlnyomó többségének elsődleges megrendelője az orosz hadsereg. A Szojuz-2 segítségével állították pályára a Meridian és Gonec kommunikációs műholdakat, az Obzor-R, Kondor és Bars földmegfigyelő műholdakat, valamint egyéb távérzékelő műholdakat, a Lotosz felderítő és elektronikai rendszereket, továbbá a GLONASSz navigációs rendszert. E műholdrendszerek mindegyikét használják az orosz erők az Ukrajna elleni háborúban.
Emellett a Szojuz-2 juttatta pályára a Starlink orosz megfelelőjét, a Rasszvetet, valamint stratégiai műholdakat – köztük a Tundra rakétatámadás-jelző rendszer elemeit.
Ezek a hordozórakéták szállították az úgynevezett „Nyivelir” ellenőrző műholdakat is, amelyeket más űreszközök megsemmisítésére terveztek. „A Szojuz-2 Oroszország egyetlen olyan hordozórakétája, amely képes embereket pályára állítani. 2022 óta kilenc ilyen, Szojuz űrhajóval végrehajtott indítás történt a Nemzetközi Űrállomásra” – olvasható a közleményben. Ugyanakkor, míg a 2010-es évek elején a teljes Nemzetközi Űrállomás (ISS) az orosz Szojuz és Progressz űrhajóktól függött – amelyek a személyzetet és a rakományt szállították, valamint korrigálták az állomás pályáját –, mára a helyzet teljesen megváltozott.
