Az első negyedévben az export, a második negyedévben az import nőtt nagyobb mértékben.

A kivitel 62%‑át jelentő gépek és szállítóeszközök volumene az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 24%-kal bővült. A mobiltelefonokat magába foglaló híradás-technikai készülék export több mint harmadával, a gépjárműmotorokat jelentős értékben tartalmazó energiafejlesztő gépek és berendezések kiviteli értéke pedig 23%-kal nőtt. Az export 28%-át jelentő feldolgozott termékek volumene 11%-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Az árufőcsoporton belül a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kivitelének értéke (102 milliárd forint) több mint harmadával haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. Az árufőcsoportok közül kizárólag az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportja csökkent, 3%-kal maradt el a 2003 év azonos időszakára számítottól.

A behozatal 52%-át képviselő gépek és szállítóeszközök volumene 22%‑kal nőtt, amelyen belül a közel 1000 milliárd forintért behozott villamos gépek, készülékek és műszerek értéke 29%-kal bővült. A feldolgozott termékek behozatala 16%‑kal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Az árufőcsoporton belül a 161 milliárd forintért behozott gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek értéke 25%-kal nőtt. Az energiahordozókbehozatalának volumene változatlan maradt. Az import nem egészen 4%-át képviselő élelmiszerek, italok, dohánytermékek volumene 28%-kal nőtt. A növekedésben meghatározó volt, hogy a gabona és gabonakészítmények forgalma több mint kétszeresére bővült.

A külkereskedelmi mérleg hiánya az első félévben 664 milliárd forint (2,6 milliárd euro) volt, 130 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. A 130 milliárd forintos egyenlegromlást lényegében a következőkben ismertetett egyszeri, részben módszertani, tényezők eredményezték.

a) A márciusi és áprilisi importban jelentős részt képviselnek a taktikai célú elővásárlások. A színesfémek behozatalának összege az első négy hónapot követően összességében 153 milliárd forintot, a megelőző év azonos időszakához képest 90 milliárd forinttal nagyobb összeget tett ki. (Májusban és júniusban már a növekedés mérséklődését tapasztaltuk.)

b) Az áprilisi export adatokban, más adatforrásokra alapozott becslések szerint, további mintegy 35 milliárd forint értékű vámigazgatásban nem regisztrált adathiány van. Ez az árumozgás mintegy 1,5 százalékponttal emeli az export értékét.

c) A májusi és júniusi import szintjét összességében mintegy 170 milliárd forinttal (8%-kal) növelte a csatlakozáskor vámfelügyelet alatt álló közösségi vámáruk egyszeri, adminisztratív intézkedéssel történt szabad forgalomba helyezése. Az ezen intézkedés keretében vámkezelt áruk a következő, főbb csoportokba sorolhatók:
· a termelési célokat szolgáló áruk a magyarországi gyártási, összeszerelésifolyamatot követően kivitelre kerülnek, így a külkereskedelmi mérlegre gyakorolt negatív hatásuk csak ideiglenes jellegű;
· a regionális forgalmazási tevékenységüket Magyarországról irányító cégek esetében is csak ideiglenes mérlegromlás valószínűsíthető, miután a vámfelügyelet alá helyezett áruk – vizsgálatok alapján alapvetően szórakoztató elektronikai termékek, elektromos háztartási készülékek és személygépkocsik – a jövőbeli export árualapját képezik;
· a belföldi fogyasztási igények kielégítését szolgáló javak – jellemzően személygépkocsik és gyógyszerek – szabad forgalomba helyezése rontja a kereskedelmi mérleget. (Ezeket a termékeket a kiskereskedelem számára történő értékesítésig korábban – a felmerülő finanszírozási költségek megtakarítása céljából – vámraktárakban tartották.)

d) Az Európai Unión kívüli országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom vámstatisztikai adatainak un. feltöltődése jórészt megtörtént. Az egyszerűsített vámeljárásban vámkezelt ügyleteknél azonban további adatjavítás várható. A statisztikai adatállományban a legnagyobb forgalmú vállalatok adatállományát sikerült kijavítani. Az első félévi folyamatok jelen elemzésénél már az így javított adatokat használtuk fel.

A külkereskedelmi egyenleg alakulásának nem módszertani változásokkal magyarázható tényezőjét jelenti az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kereskedelmében tapasztalt jelentős egyenlegromlás. Bár az árufőcsoport kereskedelmére számított egyenleg már a megelőző két évben is romlott, idén az aktívum nagyobb mértékben, 40 milliárd forinttal, csökkent. Az egyensúly romlása különösen az új EU-tagállamok esetén volt figyelemreméltó, amely relációban a megelőző évi 11 milliárd forintnyi mérlegtöbblet 3 milliárd forint passzívumba fordult.





II. Turizmus



A nemzetközi turizmusban 2001 óta tartó negatív tendenciák 2003 második felében megfordultak, és azóta országos viszonylatban szerény növekedés indult meg.

· A külföldi látogatók száma 2004 első félévében – június kivételével – minden hónapban meghaladta az előző év azonos hónapjában mért látogatószámot, a félév során pedig összességében 3%-kal nőtt. A látogatókon belül jelentős arányt képviselő, napi ingázó forgalomból származó bevétel valószínűsíthetően visszaesett.



· A kereskedelmi szálláshelyek 82,2 milliárd forint bevételt realizáltak, ez folyó áron 16%-kal több, mint 2003 első hat hónapjában. Az összes bevétel több mint fele (52%-a) szállásdíjakból, 27%-a a szálláshelyi vendéglátás forgalmából, 21%-a a szálláshelyek által nyújtott egyéb szolgáltatásokból származott.

· 2004 első felében a kereskedelmi szálláshelyekre 11%-kal több külföldi vendég érkezett. A növekedés mértéke februártól májusig hónapról hónapra csökkent. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen az első negyedévben jóval nagyobb mértékű (15%-os) bővülés figyelhető meg, mint a másodikban (2%). A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 6%-kal növekedett.

A 2004. január–júniusban a szállodákban – ahol az összes külföldivendég-éjszaka 83%-át regisztrálták – egytizedével bővült a forgalom. A szállodák átlagosan 43%-os szobakihasználtsággal működtek, a szobafoglaltság 3 százalékponttal volt magasabb, mint az elmúlt évben. A szállodákon belül az öt-, négy- és háromcsillagos egységek a külföldivendég-éjszakák számának jelentős mértékű növekedését jelentették, a növekedés mértéke a csillagok számával együtt nőtt. A többi szállástípusban