Felhasználói büntetőjogi felelősség és lehetséges következmények

Utóbbi, vagyis a kriptoeszközzel visszaélés tényállása szerint büntetendő az a magánszemély vagy jogi személy, aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált. A Btk. büntetni rendeli tehát azt a felhasználót, aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást vesz igénybe, hiába nem követ el egyébként más bűncselekményt. A pénzügyi tevékenységekkel összefüggésben ritkaságszámba megy, hogy egy szolgáltatás igénybevétele már önmagában bűncselekményt valósíthat meg a felhasználó oldalán. Fogyasztóvédelmi szempontból aggályos, hogy egy szolgáltatást igénybe vevő miként kerülhet abba a helyzetbe, hogy a szolgáltatói jogosultságot – akár hosszú távon, akár ügyletenként – vizsgálnia kelljen. A szövegezés további kérdéseket vet fel. A megfelelő MiCA engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók elméletileg szabadon végezhetnek ilyen tevékenységet az Unió területén, a tényállás szempontjából mégis úgy tűnik, hogy a validálásra vonatkozó újabb – és egyelőre kidolgozatlan – kötelezettségeknek való megfelelés hiányában, önmagában ez nem elegendő a váltásra is kiterjedő, jogszerű szolgáltatásnyújtáshoz Magyarországon. Még akár az is előfordulhat, hogy az uniós szintű MiCA előírásainak megfelelően engedélyezett, de a magyar validálási rendszerrel nem összehangoltan működő kriptoeszköz-szolgáltató szolgáltatásaink igénybevétele jogellenesnek minősül és büntetőjogi következményeket vonhat maga után a felhasználó oldalán. Ez a megközelítés teljesen szembemegy a MiCA azon céljával, hogy a szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségeket egységesítse a tagállamokban.