„Kiindulópontként kiemelendő, hogy a magyar jogalkotó egy a MiCA mellett párhuzamosan futó, azzal minimálisan összehangolt fogalmi keretrendszert, validálói/validálási struktúrát és engedélyezési eljárást hozott létre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alá betagolva” – mondja Gere Zsombor, az Oppenheim részéről. Kriptoeszközt innentől csak kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehet pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani. Kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató pedig kizárólag az e tevékenység végzésére az SZTFH engedélyével rendelkező jogi személy lehet. A kriptoeszköz-átváltás validálásának célja az ügyfél és az ügylet törvényben foglaltak szerinti azonosításának eredményes elvégzése.

Az új szabályozás indokoltságának kérdései

Nehezíti a módosítások mögött meghúzódó cél megértését, hogy ugyan az SZTFH által utólagosan kiadott tájékoztatóban indokként hivatkozott, pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról szóló 2023/1113 (EU) rendelet jelentősen szigorította a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfél és ügylet azonosítási, adatgyűjtési kötelezettségeit, arra vonatkozó követelményt nem fogalmazott meg, hogy a felsoroltak teljesítésének ellenőrzésére – tagállami szinten kiépített – engedélyezési és validálási rendszerek létrehozása szükséges. A rendelet értelmében a kriptoeszköz-szolgáltatóknak maguknak kell biztosítaniuk a megfelelő azonosítási rendszerek, folyamatok kiépítését a kriptoeszköz-átruházások monitoringjára és ezzel összhangban megvalósítaniuk a hatóságokkal történő együttműködést (hasonlóan a pénzügyi intézményekhez pénzátutalások tekintetében). Kriptoeszközök pénzre vagy más kriptoeszközre való átváltására még csak nem is irányulnak a szóban forgó kötelezettségek, hanem kizárólag a kriptoeszköz-átruházásokra, mikor is egy adott kriptoeszköz mozog számlák, címek vagy tárcák között váltás nélkül. Ezzel szemben a Kriptotv. módosítása beiktat egy eddig teljesen ismeretlen engedélyezési, validálási réteget a kriptoeszközök váltására vonatkozólag, amely jelen formájában és a részletszabályok ismeretének hiányában rendkívül ködös képet mutat és egy újabb többletkötelezettséggel nehezíti a Magyarországon tevékenységet végző kriptoeszköz-szolgáltatók helyzetét. A módosításokra érkezett első reakciók alapján a piaci szereplők arra sem kaptak kielégítő magyarázatot, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeletét egyébként ellátó MNB mellé miért kerül bevonásra az SZTFH, mint az általa engedélyezett „validálók” felügyeletét ellátó hatóság.