A kivitel mintegy 81%-át, a behozatalnak pedig mintegy 76%-át az Európai Unió tag­ál­lamaival bonyolítottuk le.

A kivitel értéke 3590 millió eurót, illetve 4360 millió dollárt ért el, az export dinamika 15 és 22%. A behozatal értéke 3950 millió euró, illetve 4790 millió dollár tett ki. 2003 júliusához viszonyítva az importnövekedés mértéke 10 és 17% volt.

2004 első félévében a külgazdasági folyamatokban folytatódott a 2003 III. negyedévében elkezdődött növekedés. Idén az export és az import volumene egyaránt 18%‑kal bővült a megelő­ző év azonos időszakához képest. Az időszakon belül az első negyedévben az export, a má­sodik negyedévben viszont az import volumene nőtt nagyobb mértékben. A második negyedévi külke­reskedelmi folyamatok értékelését nagymértékben nehezítik a csatlakozással összefüggésben bekövetkezett adminisztratív változások, miután azok a forgalmi szintek alakulását jelentős mértékben befolyásolták. (Az adminisztratív változásoknak a külkereskedelmi termékforgalomra gyakorolt hatásáról az elemző részt követő „Információk az adatok értékeléséhez” című részben adunk ismertetést.)

A kivitel értéke az első hat hónapban 5295 milliárd forintot, a behozatalé pedig 5958 milliárd forintot tett ki, amely mindkét irányban a forgalom értékének 19%-os növekedését jelenti. A külkereskedel­mi mérleg hiánya 664 milliárd forint volt, 130 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Figyelembe véve azonban az egyszeri adminisztratív intézkedés hatását, az egyenleg feltehetően nem romlott.

A for­galom mindkét iránya mintegy 1%‑kal magasabb forintárszínvonalon bonyolódott le, s így a cse­re­arány lényegében változatlan maradt. A forint az év első hat hónapjában mintegy 2,5%-kal gyengült 2003 azonos időszakához képest, amelyen belül a meghatározó súllyal rendelkező euróhoz képest 4%-os gyengülés, a dollárhoz viszonyítva ezzel szemben 7%-os erősödés volt tapasztalható. Júniusban ugyanakkor a forint kismértékű felértékelődését lehetett tapasztalni, amely döntően a bázisév azonos hónapjában tapasztalt jelentősebb mértékű leértékelődés áthúzódó hatásával magyarázható.

A kivitel 62%‑át jelentő gépek és szállítóeszközök volumene az árufőcsoportok közül a legnagyobb mér­tékben, 24%-kal bővült. A gépexport forintárszínvonala – amely az árufőcsoportok közül egyedüliként csökkent – több mint 1%-kal mérséklődött, ami elsősorban az irodagépek, valamint a híradás-technikai berendezések kereskedelmében tapasztalt, határozottan csökkenő árszinttel magyarázható. Az árufőcsoporton belül a mobiltelefonokat magába foglaló híradás-technikai, hang­rögzítő és -lejátszó készülékek exportértéke több mint harmadával, a gép­jár­műmotorokat jelentős értékben tartalmazó energiafejlesztő gépek és beren-dezések kiviteli értéke pedig 23%-kal bővült. Az export 28%-át je­­len­tő feldolgozott termékek volumene - lényegében változatlan forintárszínvonal mellett – 11%-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Az áru­főcsoporton belül a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kivitelének értéke (102 milliárd forint) több mint har­ma­dával haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. Az árufőcsoportok közül kizá­rólag az élelmiszerek, italok, dohánytermékek forgalma csökkent, az export volumene 3%-kal maradt el a 2003 év azonos időszakára számítottól. Az agrárjellegű kivitelünk forintárszínvonala jelentős mértékben, 10%-kal nőtt, amelyen belül döntően a gabonafélék kivitelében tapasztalt határozott áremelkedéssel magya­rázható. A gabonaexportunk értéke (46 milliárd forint) ennek ellenére 14%-kal elmaradt a megelőző év azonos időszakában regisztrált értéktől.

A behozatal 52%-át képviselő gépek és szállítóeszközök volumene 22%‑kal nőtt, úgy hogy az árufőcsoport forintárszínvonala a forgalom ezen irányában is szerény mértékben (mintegy 1%-kal) mér­séklődött. A gépimporton belül a legjelentősebben a villamos gépek, készülékek és műszerek forintárszintje csökkent, ennek ellenére a behozatal értéke (990 milliárd forint) 29%-os növekedést mutat. A feldolgozott ter­mékek behozatalának volumene 16%‑kal haladta meg a bá­zisidőszaki szintet. Az árufőcsoporton belül a több mint 180 milliárd forintért behozott színesfémek forgalma közel kétszeresére bővült (a rendkívüli behozatali többlet az első négy hónapban volt tapasztalható, de hatása még mindig meghatározó), a 161 mil­li­árd forintért behozott gyógyszerek és gyógy­szerészeti termékek értéke pedig 25%-kal nőtt. Az energia­hordozók behozatalának volumene változatlan maradt, a forintárszintjük viszont összességében 5%-kal nőtt. Az árufőcsoportba tartozó meghatározó termékek közül a földgáz árszínvonala 3, a nyers kőolajé pedig 5%-os növekedést mutat. (Ez utóbbi energiahordozó forintárszínvonala júniusban közel másfélszeresére nőtt a megelőző év azonos hónapjához viszonyítva.) Az import nem egészen 4%-át képviselő élelmiszerek, italok, dohánytermékek volumene az árufőcsoportok közül a legjelentősebb mértékben, 28%-kal nőtt. A növekedés legfontosabb tényezőjét a gabona és gabonakészítmények jelentették, amely termékkör forgalma több mint kétszeresére bővült. Az árufőcsoport kereskedelmében keletkezett aktívum évek óta tartó csökkenése 2004-ben is folytatódott: a 76 milliárd forintot kitevő exporttöbblet 40 milliárd forinttal alacsonyabb a megelőző év első fél évében tapasztaltnál.

Az Európai Unió (25) országaival kivitelünk mintegy négyötödét, a behozatalunknak pedig háromnegyedét bonyolítottuk le. A relációval folytatott kereskedelem dinamikája (exportban és importban egyaránt 17%) kismértékben elmaradt a teljes forgalomra számítottól. Az Unión kívüli országokba irányuló export értéke negyedével, míg az onnan feladott importé 27%-kal nőtt.

A kereskedelmi mérleg 130 milliárd forintos romlása döntően az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem alakulásával magyarázható, amely relációban 108 milliárd forinttal nőtt a passzívum. Az ázsiai országokkal lebonyolított kereskedelem 67 milliárd forinttal romlott, amelyen belül a Koreai Köztársasággal, illetve Szingapúrral folytatott kereskedelemben keletkezett deficit mintegy 25-25 milliárd forinttal nőtt. Kína viszonylatában ugyanakkor – miután az európai uniós szabályozással összhangban lévő új módszertan nem a származási, hanem a feladó országok szerint határozza meg az import értékét – az egyenleg lényegében változatlan maradt, s a passzívum 85 milliárd forintot tett ki.