Az így kieső jövedelem miatt a vállalatok a munkavállalóikra is kevesebbet tudnak költeni: a magyar válaszadók közel negyede úgy nyilatkozott, hogy a késő kifizetések miatt nem tud új munkatársakat felvenni, sőt, majdnem ennyien az alkalmazottak elküldésére is kényszerülhetnek.

Ha az egyes szektorokat nézzük, a pénzhiány hasonló arányban fenyegeti a munkahelyeket, egyetlen iparág kivételével. A legnagyobb arányban a vendéglátó szektor cégvezetői válaszoltak úgy, hogy leépítésre kényszerülhetnek (27 százalék), és a többi iparágban is 12 százalék feletti a hasonló válaszok aránya. Az említett egyedüli kivétel a bánya- és nyersanyagipar: itt csak a válaszadók 4 százaléka tart attól, hogy leépítésekre lehet szükség.

„A cégvezetők válaszai alapján főleg azok a szektorok vannak bajban, amelyek bevételei a legnagyobb arányban származnak a magyar belső piacról vagy az államtól” – mondta Üveges Judit, az Intrum Értékesítési Igazgatója. „Ez a lakossági fizetőképesség romlásának tudható be leginkább, miközben azok a cégek, amelyek főleg a külföldi piacokra termelnek, kevésbé érzik a problémát.”

Üveges Judit hozzátette, bár egy-egy cég szempontjából kevésbé probléma a hazai helyett a jövedelmezőbb külföldi piacokat célba venni, a magyar nemzetgazdaság számára problémás lenne a belső piac háttérbe szorulása. „Egy egészséges nemzetgazdaságban a GDP nagyobb részét a belső piac termeli meg. A közelmúltban volt is példa arra, hogy a belső fogyasztás volt a magyar gazdasági növekedés motorja, most azonban ismét egyre erősebben függünk az export-ágazatoktól. Ez tovább rontja a COVID-járvány óta negatív külkereskedelmi mérlegünket, ez pedig hátráltathatja az infláció normális mértékűre történő visszaállását.”