A Jobtain piaci tapasztalatai alapján a hiányzó mintegy 500 ezer fő munkavállalót inkább 2-3 területről tudja majd pótolni a hazai munkaerőpiac, azaz 2-3 nemzet állampolgárai érkezhetnek nagyobb számban Magyarországra.  Mellettük lesznek fókuszországok egy-egy beruházáshoz kapcsolódóan.

A kiemelt nagyobb fejlesztéseknél lehet egy-egy preferált nemzet, ahonnan az adott területre érkeznek majd dolgozók. Általánosan azonban inkább kevesebb országból, nagyobb számú kölcsönzött munkaerő töltheti be az űrt. Annak ellenére, hogy a kormány 15 országból engedélyezte az egyszerűsített munkaerő-kölcsönzést, nem jelenti azt, hogy mindegyikből nagy számban érkeznek majd munkavállalók. Magyarországnak is vonzónak kell lennie a küldő területek számára más országokkal szemben, ez pedig akkor működik jól, ha a két ország harmonizálni tudja az igényeit.

Sok tényezőtől függ, hogy egy nemzetiség mennyire illik a magyar piacra

Ahogy a statisztikákból is kiderül, egyre több Fülöp-szigeteki, kirgiz és indonéz munkavállaló van Magyarországon. Az ukrán dolgozók számának csökkenése sok céget állított hirtelen választási helyzet elé. Ahol nagyon égető volt a létszámigény, ott a munkaerő-kölcsönző cégek palettáján szereplő, távolabbi országok dolgozóira is adtak le a cégek létszámigényt. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, a HR szolgáltatók és a munkaerőhiánnyal küzdő multik „kitaposták az utat”, több országból hoztak be munkavállalókat, akik közül munkalehetőséget adtak több nációnak. Közülük a filippínók például különösen beváltak, ezért egyre több vállalat alkalmazza őket. Ennek egyik fő oka például, hogy a Fülöp-szigeteken nagyon részletes és átgondolt szabályozás vonatkozik a külföldi munkavállalásra.