Tavaly ősszel még nagyon úgy nézett ki, hogy a kormány szigorítani fog a kisadózó vállalkozások tételes adóján (kata), mert a tapasztalatok szerint sok munkahelyen a munkaviszonynak megfelelő foglalkoztatást leplezték a katával.

Főleg a munkaerő-kölcsönzőknél látott ilyen problémákat az MKIK elnöke, de szerinte a médiában is ez a helyzet.

A tervek szerint a 2021-es költségvetés benyújtásával egy időben a parlament elé kerülő adócsomagban kapott volna helyet a szigorítás. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László laptársunknak, az Mfor.hu-nak nyilatkozva akár év közbeni szabályváltozást is elképzelhetőnek tartott, míg Varga Mihály pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy általában az új év elején illik végrehajtani az adó jellegű módosításokat. De ő sem zárta ki, hogy év közben módosítják az idevágó törvényt. A miniszternek egyébként a többes katás jogviszonyokkal van baja, legalábbis ezt hozta fel példaként korábban, amikor a kata újragondolása szóba került.

Időközben azonban beütött a koronavírus-járvány, azóta pedig semmit nem hallani a katát érintő javaslatról, sőt, adókönnyítésekről született döntés (bizonyos ágazatokban négy hónapon keresztül mentesülnek a kata megfizetése alól a cégek).

A ma benyújtandó 2021-es költségvetési törvényjavaslathoz készült szakmai jelentés azért ad némi támpontot arra vonatkozóan, hogy mire készül a kormány. A Költségvetési Tanács dokumentumában ugyanis az szerepel, hogy a kisadózók tételes adója a 2020. évi adóelengedés után - a várható teljesítéshez képest - 40,6 millíárd forinttal nő.

Az idei évről szóló hatályos törvény szerint katából 192,6 milliárd forint bevétele lehet a költségvetésnek, a tavalyi 158,5 milliárdos teljesítés után. A Pénzügyminiszter államtitkárának, Izer Norbertnek a közlése szerint a katásokat érintő adókönnyítések 26 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál - vagyis ennyi pénz nem folyik be a büdzsébe.

Ezt, illetve a tanács jelentését figyelembe véve a jövő évi előirányzat 207 milliárd forint lehet. Ami közel 25 százalékkal nagyobb, mint az idei várható teljesítés.

Ez több, mint amennyivel az idei tervezett előirányzat meghaladta a tavalyi teljesítést, ami nem azt sugallja, hogy az adóalap lényegesen csökkenne jövőre, például egyes ágazatok, avagy cégek kizárásával.

Természetesen a betervezett 4,8 százalékos GDP-növekedés segíti az adóalap emelkedését, de önmagában nem lenne elég ekkora mértékű növekedésre. Ahhoz annyi új belépő kellene, amennyi nem csak az esetleges jogszabályváltozások miatt kikerülőket pótolja, hanem azokon felül is jelentősen növeli a katások táborát.

Valamint szóba jöhetne még a kata mértékének az emelése. Jelenleg havi 50 ezer forintot kell fizetni főállásban, 25 ezret mellékállásban, illetve aki magasabb tb-jogosultságot szeretne (gondolva a nyugdíjas évekre), választhatja a 75 ezer forint megfizetését. Csakhogy ennek a lehetősége hivatalosan eddig nem vetődött fel, a kormány részéről inkább arról igyekeztek biztosítani az érintetteket, hogy nem tervezik az adó emelését.

Biztosat majd a napokban fogunk megtudni, amikor a kormány benyújtja az adócsomagot is, mindenesetre érdekes lesz megfigyelni, hogy ha tényleg a szigorítás mellett dönt a kormány, akkor milyen eszközökkel lehet elérni a kata-bevételek 23 százalékos emelkedését.