A szakértő szerint ezért nem lehet elég nagy hangsúlyt fektetni a sokoldalú képzésekre a munkavállalók körében, amely egyrészt megismerteti őket a konkrét fenyegetésekkel, tippeket ad, hogy milyen „tünetek” észlelésekor mi a teendő, de alapvető technológiai ismeretekkel is felkészíti a kollégákat az incidensekre. Emellett érdemes egyénként, illetve magánszemélyként is bevonni őket a tréningekbe, hogy motiváltabbak legyenek a digitális tudásuk fejlesztésével kapcsolatban.
„Ennek egy nagyon jó módja, ha felhívjuk a figyelmüket arra, hogy magánemberként, szülőként mit érdemes tudniuk a technológia veszélyeiről, mik az okoseszközök használatának alapszabályai, és mit tehetnek, hogy megóvják gyermekük testi-lelki egészségét a digitális korban. Ennél nem létezik nagyobb motiváció” – teszi hozzá Hortobágyi Ágoston, aki a Digitális Szülő Kurzussal segít megalapozni a cégeknek a munkavállalók felkészítését.
Kapuban a céges AI, jönnek az új kihívások
Arra vonatkozóan jelenleg kevés információ áll rendelkezésre, hogy az adatvesztéssel kapcsolatos emberi hibák milyen arányban következnek be szándékos megfontolásból, de akkor járhatunk el a legkörültekintőbben, ha minden egyes kritikus funkcióhoz csak egyértelmű azonosítással, digitális személyazonosságal férhetnek hozzá a munkavállalók, így azonnal nyilvánvalóvá válik ki nyúlt bele a dokumentumba vagy töltött le olyan adatokat, melyekre nem volt szüksége a feladatai elvégzéséhez.
Annál is fontosabb a digitális személyazonosításhoz kapcsolódó problémák kezelése, mert egyre több területen szűrődik be szépen lassan a mesterséges intelligencia a vállalati gyakorlatba, legyen szó a logisztikáról, kommunikációról vagy éppen informatikáról. A digitális személyazonosság kérdése egyre gyakrabban terítékre kerül a jogalkotók részéről is, ahogyan például itthon ezt a kormány Magyarország Nemzeti Digitális Állampolgárság Programja is célozza.
