Az árindex azonban jelentősen csökkenhet a májusi 7.6 százalékos csúcsról, bár augusztusban átmeneti stagnálásra számitanak az elemzők. Összességében nem javult a problematikusnak tekintett gazdasági egyensúly képe: az elemzők némileg csökkentették az államháztartás deficitjére, de emelték a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó előrejelzéseiket.

A hétfői 50 bázispontos kamatvágás után némileg optimistábbá vált a piac az év hátralévő részére várt további csökkentések iránt. A konszenzus további egy százalékpontnyi vágást helyez kilátásba az év végéig, ami 10 százalékra vinné le az alapkamatot, némileg az egy hónapja várt 10.25 százalék alá.

A jövő évre további két százalékpontos csökkentést várnak az elemzők.

A forint azonban még igy is a magas hozamú devizák kategóriájában marad. Az alapkamat jelenleg kilenc százalékponttal van az Európai Központi Bank irányadó kamata felett, bankházak azonban ezzel együtt is óvatosságra intik a befektetőket a gazdasági egyensúlyi és az újonnan megjelent politikai kockázatok miatt.

„A forint még mindig a legmagasabb hozamú likvid feltörekvő piaci devizák közé tartozik és ezen az alapon része kell legyen a befektetők portfóliójának,” irja a Dresdner Kleinwort Wasserstein havi jelentésében.

„Azokon a piacokon, amelyek a kamatcsökkentési ciklusban vannak, mint a forint vagy a szlovák korona, alkalmi lehetőségeket látunk a carry (hozam) kereskedésre, de óvatosság indokolt a belépési árfolyamszintet illetően.”

Az MNB következő kamatcsökkentésének időzitéséről megoszlanak a vélemények. Az elemzők többsége szerint a Monetáris Tanács szeptemberi kamatülésén még nem nyúl újra a kamathoz, de 11-ből öt elemző szerint már akkor sor kerülhet egy 25-50 bázispontos újabb lépésre.



Lazább célkövetés

Az elemzők annak ellenére is tovább ereszkedő jegybanki kamatra számitanak, hogy inflációs előrejelzésüket jelentősen az MNB 2005 végi négy százalékos célja fölé emelték: a konszenzus 25 bázisponttal 4.55 százalékra emelkedett.

Hétfőn, a kamatvágással egyidőben az MNB maga is megemelte inflációs prognózisát, 4.0 százalékról 4.4 százalékra. Ezt az elemzők egy része ellentmondásként értékelte, mindenesetre a konszenzus szerint az inflációs kockázatok nem kényszeritik a jegybankot monetáris szigoritásra. Kommentárjaikban azonban az elemzők felhivták rá a figyelmet, hogy a forint esetleges gyengülése csökkentheti az MNB hajlandóságát a kamatlazitásra.

A jövő év végi inflációs előrejelzés megemelése ellenére az elemzők továbbra is biztosra veszik, hogy májusban az árindex 7.6 százaléknál elérte a tetőpontot. A konszenzusok szerint augusztusban ideiglenesen megszakad a mérséklődés és 7.2 százalékon stagnál az infláció, az év végére azonban a másjusi csúcsról másfél, a jövő év végére pedig további másfél százalékponttal csökkenhet.



Egyensúly: vegyes kép

Összességében nem javult a magyar gazdaság egyensúlyáról alkotott kép.

Az államháztartás hiányának konszenzusa 2004-re is és 2005-re is a GDP 0.2 százalékával csökkent, 4.9, illetve 4.3 százalékra. A kormány célja 4.6, illetve 4.1 százalék, kisebbek tehát a valószinűsitett túlteljesitések összegei.

A túllövés mértéke azonban már hónapok óta ezen szintek körül mozog, a folyó fizetési mérleg deficitjére vonatkozó előrejelzések viszont folytatták a trendszerű emelkedést. A konszenzus 2004-re 100 millió euróval, 2005-re 350 millió euróval emelkedett, 6.8 milliárd, illetve 6.5 milliárd euróra.

A számok ugyanakkor még mindig azt jelzik, hogy az elemzők az egyensúly lassú javulására számitanak.

„A fő kérdés, kitart-e a befektetők bizalma addig, amig elkezdenek látványosabb jelei mutatkozni az egyensúlyi helyzet javulásának a fiskális pozició javulásán keresztül,” mondta Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője.

„Bár törékeny az egyensúly, még tart, mert a külföldiek kezében lévő (állampapir)állomány, ha kevéssel is, de az almúlt hónapban emelkedett, és a felmérések szerint az elkövetkező hónapok során kamatcsökkentésre számitanak a befektetők, egyes befektetési bankok (pedig) a jelenleginél is erősebb forintot várnak év végére.”

A felmérés konszenzusai egyébként inkább enyhe forintgyengülést jeleznek előre az euro ellen: szeptember, illetve az év végére 250 körüli, a jövő év végére pedig 253 körüli árfolyamot.