Az elemzés szerint Magyarország képes magas hozzáadott értékű vasúti járműipari termelésre. A Stadler szolnoki üzeme mára a vállalat egyik legfontosabb európai kocsiszekrénygyártó központjává vált, ahol a hagyományos alumínium kocsiszekrények mellett már emeletes motorvonatok szerkezeti elemei is készülnek. Hasonlóan fontos szereplő az Alstom mátranováki üzeme, amely vasúti forgóvázkeretek gyártásával kapcsolódik be a nemzetközi értékláncokba. Ezek a beruházások azt igazolják, hogy Magyarország rendelkezik a korszerű vasúti járműgyártáshoz szükséges ipari és mérnöki kompetenciákkal.

A hazai tulajdonú járműgyártás ugyanakkor jóval nehezebb helyzetbe került. A Dunakeszi Járműjavító és a Ganz-MaVag köré szerveződő vagongyártási program az egyiptomi exportmegrendelés révén ugyan jelentős növekedési lehetőséghez jutott, azonban a projekt finanszírozási és szervezeti problémái végül a vállalatok válságához vezettek. Ez ugyanakkor nem a magyar vasúti járműgyártás életképességét kérdőjelezi meg, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ilyen tőke- és technológiaigényes iparág csak kiszámítható, hosszú távon tervezhető megrendelési környezetben működhet fenntartható módon – tették hozzá.

Muszáj lesz korszerjű járműveket venni 

Az elemzésben kitértek arra is, hogy bár az elmúlt két évtizedben folyamatosan nőtt a motorvonatok szerepe a hazai vasúti személyszállításban, a hagyományos vasúti személykocsik továbbra is meghatározó részét képezik a járműállománynak. A távolsági és InterCity-közlekedés színvonalának javítása nem képzelhető el korszerű személykocsik beszerzése nélkül. Ez azért is kiemelt jelentőségű, mert ezen a területen Magyarország jelentős gyártási hagyományokkal, ipari tapasztalattal és meglévő gyártóbázissal rendelkezik.