A döntésben a szakértők szerint nem politikai szempontok játszanak közre, habár többségük úgy véli, a múlt héten beterjesztett jegybanktörvény módosítása sérti a monetáris politika függetlenségét. Voltak elemzők, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy a kormányzat és a Nemzeti Bank közötti súrlódás növeli a forint árfolyamkockázatát. Az előrejelzések azonban rövid távra csak kisebb árfolyamgyengülést vetítenek előre, mert a viszonylag magas jegybanki kamat védelmet biztosít az árfolyam számára - mondták az elemzők.
Segít az infláció
Szeptemberben 6,6 százalékra esett az éves infláció az augusztusi 7,2 százalékról. A mérséklődés jóval az elemzők 6,9 százalékos konszenzusa alá vitte a rátát, és így segítheti a jegybankot a 11 százalékos alapkamat csökkentésében.
Egy hónappal ezelőtt még csak az elemzők fele várt kamatvágást az október 18-ai Monetáris Tanács ülésre. Az új felmérésben 20 elemző közül 18 várt csökkentést és mindegyikük fél százalékpontot, kivéve egy elemzőt, aki kisebb vágásra számított.
A szeptemberi adat nyomán javultak az év hátralévő részére adott előrejelzések: októberben a konszenzus szerint 6,3 százalékra mérséklődhet az áremelkedés üteme, decemberre pedig - az egy hónapja várt 6,25 százalék helyett - 6,0 százalékra.
Hosszabb távra azonban nem javultak a kilátások: 2005 decemberére ugyanúgy 4,4 százalékot vár a piac, mint egy hónapja - és ez a jegybank 4 százalékos célja felett van. Miután a jövő évi cél nem látszik teljesülni, az elemzői konszenzus szerint 2006 végére a jövő évinél csak hajszálnyival alacsonyabb, 3,8 százalékos inflációs célt lenne célszerű kitűzni a jegybanknak és a kormánynak.
Ez azt jelentené, hogy 2006-ban az idei és jövő évi gyors ütemhez képest 2006-ban lelassulna az infláció csökkenése. A mostani és jövő évi csökkenések azonban az előrejelzések szerint az októberi 50 bázispont után lehetőséget nyithatnak az MNB számára még az idén egy újabb kisebb kamatvágásra. Jövőre pedig összesen 1,75 százalékponttal 8,5 százalékra eshet az alapkamat - mutatja a konszenzus.
Forintrizikók
Az elemzők szerint az utóbbi időben jól érezhetően növekvő kormányzati nyomás nehezedett az MNB-re, hogy vágjon kamatot, gyengítse a forintot, nyisson nagyobb teret a gazdasági növekedésnek és tegye kisebbé az állam adósságszolgálati kiadásait. Az infláció csökkenése azonban teret nyit a banknak, hogy hétfőn kamatot csökkentsen anélkül, hogy felkeltené a gyanút: politikai nyomásra cselekszik.
"Úgy tűnik, a gazdasági szempontok kerekednek felül, egy 50 bázispontos csökkentés formájában" - mondta Papp Zsolt, az ABN AMRO londoni elemzője. Ekkora méretű kamatvágás ugyanakkor nem vezetne a forintárfolyam megrendüléséhez, bár több elemző szerint a politikai vita körüli bizonytalansággal együtt a kamatcsökkentés a 248-as szintről 250 alá gyengítheti a forintot.
"Egy 25 bázispontos csökkentés még nem volna elegendő a kamatcsökkentési várakozások enyhítésére, 50 bázispontnál többet azonban már nem igazolnának a (gazdasági) fundamentumok, és nyomás alá helyezné a forintot" - írta heti jelentésében a DZ Bank.
A bank hozzátette, hogy egy fél százalékpontos csökkentés után a magyar rövidtávú kamatok még vonzók maradnak a rövidtávra befektető külföldiek számára, a hosszú lejáratú állampapírok iránt azonban csak akkor nő az érdeklődés, ha javul a gazdaság egyensúlya és folytatódik az infláció csökkenése.
A konszenzus szerint az árfolyam csak némileg gyengül a kamatcsökkentés után és idén 250 körül, jövőre pedig 252,50 környékén stabilizálódik. Több elemző azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanktörvény tervezett módosítása növeli a rövidtávú árfolyamkockázatot.
Sérül a függetlenség
A felmérésben résztvevő elemzőknek csak egy része válaszolt a kérdésre, sérti-e az MNB függetlenségét a javaslat. A 11 válaszadó közül azonban hét - főként külföldi elemzők - mondta azt, hogy igen. A DZ Bank szerint az Európai Központi Bank (EKB) várható kritikája meghátrálásra késztetheti a törvényjavaslatot támogató képviselőket, más elemzők azonban szkeptikusabbak. "Mivel Magyarország már tagja az Európai Uniónak, a kormány vélhetően kevésbé lesz érzékeny a brüsszeli, vagy frankfurti kiritikákra, mint 2002-ben" - írta a Lehman Brothers londoni bankház. "Ha a törvényt módosítják, és azt gondoljuk, ez nagyon gyorsan megtörténhet, az a szigorú monetáris és az erős forint politika végét jelentheti." Az Erste Bank jelentése szerint a törvényjavaslat nem tükröz lényegesen eltérő gyakorlatot a néhány EU-tagállamban alkalmazottnál, de "nem elegáns megoldás" arra, hogy a kormányzat e módon gyakoroljon nyomást a Monetáris Tanácsra, hogy csökkentse a kamatokat és gyengítse a forintot. "Figyelembe véve, hogy a múltban a komoly monetáris és költségvetési politikai viták jelentősen gyengítették a bizalmat és súlyos piaci zavarokat okoztak, a képviselők javaslata nem jó üzenet a piacoknak" - írta az Erste Bank. A bank szerint az alapkamat még mindig elég magas ahhoz, hogy megóvja a forint piacokat, ezért a vitától nem várható az árfolyam összeomlása, de a lassú árfolyamgyengülés folytatódhat.
A Goldman Sachs londoni elemzője, Jens Nordvig-Rasmussen ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyó fizetési mérleg magas hiánya és az alacsony működőtőke-befektetések előbb-utóbb mindenképpen az árfolyam jelentősebb gyöngüléséhez vezetnek, mivel sokkal szigorúbb költségvetési politika nem várható. Ha az inflációs kilátások jók maradnak, a jegybank vélhetően a jövőben megelégszik majd gyengébb forint-árfolyammal - írta elemzésében Nordvig. "Előretekintve 2005-re változást várunk a felállásban, amelyben az MNB a monetáris kondiciók árfolyam és kamat oldalán is belemegy a lazításba" - írta.
Euró 2010-ben
Az euró magyarországi bevezetését továbbra is 2010-re várják az elemzők, bár a múlt hónap óta valamivel borúsabbnak látják a horizontot. A felmérésben 17 közül 13-an 2010-re tették az eurózónába való belépés várt időpontját, a késéstől tartók száma azonban háromra emelkedett a múlt havi kettőről. Hajszálnyival pesszimistábbak lettek az előrejelzések az államháztartás hiányát illetően is - amelyet 2008-ra a GDP három százaléka alá kell csökkenteni a 2010-es euró bevezetéséhez -, bár a hivatalos célokat nem haladják meg lényegesen. A kormány erre az évre 5,0-5,3 százalékos hiányt vár, a jövő évre pedig 4,7 százalékot. Az elemzői konszenzus 2004-re 5,4, 2005-re 4,8 százalék.
