„Az EB döntése szakmai szemmel nem meglepő, de mindenképpen megnyugtató az adózók számára" - mondta Földes Balázs, a KPMG szenior adómenedzsere. „Bár az áfatörvény szabályozása 2006. óta már a mostani döntésben foglalt elveket követi, az ezt megelőző időszak tekintetében ez azt jelenti, hogy az adózók a korábban le nem vont áfa után is érvényesíthetnek levonási jogot, ha az állami támogatásból is finanszírozott beszerzésük kizárólag adóköteles tevékenységet szolgált."

A magyar áfaszabályozás az EU-csatlakozás és 2005. december 31. között úgy rendelkezett, hogy az állami támogatásban részesülőket csak részleges áfalevonási jog illeti meg. A támogatásból finanszírozott beszerzések esetén csak az ellenérték saját forrásból fizetett része után lehetett áfalevonási jogot gyakorolni, míg a működési támogatásban részesülők áfaköteles összesített bevételeik és a kapott támogatások arányának megfelelően gyakorolhatták csak áfalevonási jogukat minden beszerzésükre. A korlátozást az Országgyűlés 2006. január 1-jével eltörölte, éppen az EB egy 2005. őszi, hasonló tartalmú döntését figyelembe véve. Ugyanakkor a törvényi módosítás egyértelműen nem volt visszamenőleges hatályú: csak 2006. január 1. utáni beszerzésekre volt alkalmazható.

„Az EB döntés alapján minden adózó, aki 2004. május 1. és 2005. december 31. között a kapott támogatások miatt csak korlátozottan élhetett áfalevonási jogával, bár teljes mértékben adóköteles tevékenységet végzett, most kérheti a korábban le nem vont áfa visszatérítését." - magyarázta Földes. „A magyar jogszabályok szerencsére egyszerűsített lehetőséget biztosítanak az ilyen, már tisztázott EB döntések alapján benyújtható visszaigénylésekhez. Éppen ezért remélhetőleg az adózók nem fognak különösebb nehézségbe ütközni, ha az áfa-visszatérítést kérelmezik."