Az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatója 2025-ben 0,66 százalékra mérséklődött, ami két bázispontos esést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A korrigált díjterhelési mutató 0,70 százalék lett, három bázispontos apadást mutatva – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakmai összefoglalójában. Mindkét visszatekintő költségmutató így megközelítette a szektor működése alatt feljegyzett történelmi minimumot (2020. évi értékek).

A mérséklődés oka, hogy arányukban, sőt nominális értéküket tekintve is visszaestek – a díjterhelési mutatók egyik összetevőjét adó – befektetési, vagyonkezelési költségek. A pénztárak 2025-ben ugyanis kevesebb sikerdíjat fizettek ki vagyonkezelőiknek, mint az előző évben. A szektor 9 százalék feletti, az inflációt is legyőző nettó átlagos hozama ellenére az előző évhez képest több esetben előfordult, hogy egyes pénztári portfóliók hozamai elmaradtak a referencia indexektől (az adott portfólió eszközeire számított viszonyszám) és ezért a pénztárak nem fizettek sikerdíjat a vagyonkezelőknek.

E csökkenés ellensúlyozta, hogy a pénztári díjterhelés másik pillérét adó működési költségek – az ingatlancélú kifizetések átmeneti adminisztrációs, fejlesztési és bővítési kiadásai miatt – kis mértékben, 1-2 bázisponttal emelkedtek.

Tavaly a 30 éves pénztári teljes költségmutató (TKM_NYP) középértéke 0,96 százalék lett, három bázisponttal nőve egy év alatt. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj Hatóság (EIOPA) előző év decemberi kockázatmentes hozamgörbéjének értéke az előző évben kis mértékben nőtt, a pénztárak ennek figyelembevételével számítják ki a mutatót. A TKM_NYP – a díjterhelési mutatókkal ellentétben – előretekintve modellezi a pénztártagok hosszú távú, a teljes várható előtakarékoskodás időszakára eső terheit.