A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választja meg az Országgyűlés.

Az NVVH létrehozását indokolva úgy fogalmaztak, hogy még a legkonzervatívabb becslések szerint is harmincezer milliárd forintra rúg az az összeg, amely korrupciós bűnök és jogellenes ügyletek során az államtól magánzsebekbe vándorolt az elmúlt két évtizedben, pedig ez a pénz az infrastruktúra, az oktatás vagy az egészségügy fejlesztését is szolgálhatta volna.

„Ehelyett magánvagyon lett belőle, ingatlanokat, jachtokat, sportautókat vettek belőle itthon és külföldön a hatalom kedvezményezettjei, miközben az emberek semmi hasznát nem látták sem munkájuknak, sem befektetéseiknek. A közvagyonból nem az ország gyarapodott, hanem annak elrablói” – írták. Hozzátették, hogy „ezt az évtizedes folyamatot nemcsak a közpénztolvajok működtették. A magyar állam kifosztásához tisztességtelen ügyvédek, könyvelők, strómanok és politikai bábok asszisztáltak”.

Kiemelt társadalmi elvárásnak nevezték, hogy az államhoz visszakerüljön az állam tulajdona. A kormánynak pedig eltökélt szándéka, hogy a lehető legtöbbet visszaszerezze az ellopott vagyonból, és ismét a nemzet javára fordítsa, ezért hoz létre egy olyan szervezetet, amely feltárja a közpénzügyi korrupció, a közvagyonvesztés, a vagyonkimentés és a jogellenes magánvagyon-gyarapodás nyomait, beazonosítja és felelősségre vonja a közpénzekkel gondatlanul bánó bűnösöket, illetve segítőiket, a jövőben pedig megvédi a közvagyonnal történő törvényes, átlátható és felelős gazdálkodást – áll a közleményben. (MTI)