A tanulmány adatai arra utalnak, hogy Magyarországon és valószínűleg más országokban is két különböző stratégia létezik a dizájner drogok előállítására és kereskedelmére. Az első a helyi jogszabályok szisztematikus nyomon követése és az azokhoz való alkalmazkodás, amely rövid idő alatt nagyarányú értékesítést generál. A másik stratégia során a forgalmazást az uniós szabályozás általános tendenciái vagy a nagy országok által hozott intézkedések befolyásolják, ebben az esetben az értékesítés alacsonyabb marad. A kettő közötti választás több tényezőtől függhet, a gyors piaci változások által megkövetelt erőforrások rendelkezésre állásától kezdve a különböző piaci szegmensek költség/haszon értékeléséig.

A szerző példaként említi, hogy míg a kannabinoidoknál rövid idő alatt nagy mennyiséget értékesítettek, addig a katinonoknál a kereskedelem intenzitása nem volt összefüggésben a helyi szabályozással, volumene kisebb, de stabil maradt.