Az Aranycsapat legendás kapitányát a magyar szurkolók a 20. század legjobb férfi sportolójának választották. A futball-legendát az elmúlt hat évben a Kútvölgyi Kórházban kezelték, szeptember közepe óta az intenzív osztályon ápolták. Ebben az időszakban az intézményt csak kivételes esetekben, ünnepi események alkalmával hagyta el néhány órára. Halálát légzési és keringési elégtelenség okozta.

Puskás Ferenc, a magyar labdarúgás történetének egyik legkiválóbb játékosa, a legendás Aranycsapat kapitánya volt. A zseniális futballista 1927. április 2-án született Kispesten, 1942-től a Kispesti AC - 1949-től Bp. Honvéd - labdarúgója, 1958 és 1967 között a Real Madrid játékosa volt.

Az Aranycsapattal olimpiai bajnok lett az 1952-es helsinki ötkarikás játékokon, és ezüstérmet szerzett az 1954-es svájci világbajnokságon. Nyolcvanötször szerepelt a magyar válogatottban, amelyben 84 gólt szerzett. Rendkívül technikás, egyedülálló cselező készséggel rendelkező játékos volt.

Az elmúlt évszázad mérkőzésén, az Anglia elleni 6-3-as összecsapáson legendássá vált visszahúzós csele után lőtt gólja szinte valamennyi, a futballról szóló dokumentumfilmben látható. Az 1956-os forradalom idején külföldön maradt, Spanyolországban telepedett le, ahol négyszer a nemzeti együttesben is pályára lépett.

A Real Madriddal háromszoros BEK-győztes: az 1960-as, 7-3-ra megnyert döntőn négy gólt lőtt az Eintracht Frankfurtnak. A madridi sztárcsapattal hatszor nyert bajnokságot, kétszer Király Kupát, négyszeres spanyol gólkirály volt. Játszott a világ- és az Európa-válogatottban is.

Edzőként Spanyolországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Görögországban, Chilében, Egyiptomban, Szaúd-Arábiában, Paraguayban és Ausztráliában dolgozott. 1993 áprilisától júliusáig a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt.