A második félév adatai azt mutatják, hogy az értékesítési típusok között növekedett az utcai árusok és piacok forintban mért részesedése az első félévhez képest. Ugyanakkor három csatorna mutatói jeleznek kis mértékű csökkenést: fehérnemű szaküzlet, távol-keleti bolt és cipőbolt.

A szegmensek részarányai is módosultak. Értékben valamelyest nőtt a felsőruházat, és csökkent a cipő forgalma. Mennyiségben viszont csak két kevésbé jelentős kategória, a sportruházat és a kiegészítők forgalma lett nagyobb a második félévben. A felsőruházat és cipő kis mértékben ugyan, de negatív trendet mutat.

A ruházati cikkek kategóriájában Magyarországon tavaly végeztek először részletes piackutatást, amelynek első, éves eredményeinek teljes feldolgozása lapzártánkig még nem fejeződött be.

A „FashionScope” nevű kutatást a GfK Piackutató Intézetének ConsumerScan részlege végzi. A módszer az, hogy az összesen 3,8 millió magyar háztartást reprezentáló 2000 háztartás napló formában hetenként jelenti, hogy mit, hol, mikor, mennyiért vásárolt.

Megállapítható, hogy az elmúlt év során értékben a teljes piac 25 százaléka jut cipőre és 75 százalék ruhaneműre.

Ez utóbbi a következő megoszlásban: felsőruházat 52 százalék, alsóruházat 15, sportruházat 4, bébiruházat és kiegészítők 2-2 százalék.

Mennyiségben eltérő képet mutatnak az adatok. Hiszen az alsóruházatra 58 százalék jut, a felsőruházatra 25, cipőre 9, bébiruházatra és kiegészítőkre 3-3, sportruházatra pedig 2 százalék.

Az egyes kereskedelmi csatornák közül a forintban mért forgalomból legnagyobb arányt a ruházati szaküzletek képviselik 31 százalékkal. Utánuk az utcai árusok és piacok következnek 23, majd a cipőboltok 10 százalékkal.

Az ennél kisebb arányú csatornáknál a sorrend a következő: áruház 6, sportbolt és hipermarket 5-5, C+C és távol-keleti bolt 3-3, csomagküldő szolgálat és használtruha bolt 2-2, fehérnemű szaküzlet pedig 1 százalék. Egyéb csatornák 9 százalékkal részesednek.

Összefoglalva a felmérés adatait megállapítható, hogy a teljes ruházati forgalom körülbelül háromnegyedét a vásárlók egyharmada adja. Ezt az egyharmadot főleg budapesti, fiatalabb gyerekes, magasabb jövedelmű háztartások alkotják.
A teljes piacnak értékben nagyobb felét különböző ruházati szaküzletek adják. Ezek azonban még nem láncok, hanem független, önálló üzletek.

A ruházati cikkek értékesítésében a napi fogyasztási cikket is árusító üzlettípusok aránya viszonylag magas, és eléri a 10 százalékot.

Várható, hogy a teljes piac jelentősen bővül a közeljövőben. A háztartások ugyanis megnövekedett jövedelmüket egyelőre még főleg a korábbról elhalasztott beruházásaikra fordítják. Például gépkocsira és elektromos háztartási készülékekre.

Napi fogyasztási cikkre a korábbiaknál kevesebbet költenek, és a háztartások kiadásaiból a ruházati cikkek aránya is viszonylag alacsony. A tartós fogyasztási cikkek beszerzése után azonban a háztartások fogyasztásában nagyobb szerepet kaphat a ruházkodás. Ezt egyrészt a nyugat-európai minták valószínűsítik, másrészt várható a kínálat bővülése, és az eddigieknél erőteljesebb eladásösztönzés.

A ruházati piac részletes ismertetése céljából a GfK Piackutató Intézet fórumot rendez „Mitől függ a ruházati cikkek vásárlása?” címmel, Budapesten, április 20-án. További info a Gfk honlapján olvasható.