Élénkül az uniós és a hazai gazdaság is

A magyar gazdaságot – az év első négy hónapjában a világgazdaság fejlett térségeiben tapasztalt élénkülésnek megfelelően – dinamikus fejlődés jellemezte. Ennek mértéke magasabb volt, mint az Európai Unió átlagában - derül ki a KSH gyorsjelentéséből.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Áprilisban – egyes ágazatok adatai alapján – kissé mérséklődött a növekedés üteme. A külkereskedelmi áruforgalom dinamikusan bővült, a hiánynak az exporthoz viszonyított nagysága valamelyest csökkent. Erőteljesen nőtt a fizetési mérleg deficitje és az államháztartás negatív egyenlege. Az infláció gyorsult. A munkaerőpiacon nem következett be lényeges változás. A reálkereset kismértékben meghaladta a tavalyit.

A világgazdaság fejlett térségeiben áprilisban folytatódott az élénkebb növekedés. Az Egyesült Államok ipari termelése 4,8%-kal haladta meg a tavaly áprilisit (a munkanapok számával kiigazított index szerint). Idén ez volt a legmagasabb havi növekedési ütem. (Az I. negyedévben 3,5%-os volt a növekedés, tavaly pedig éves szinten stagnált az USA ipari termelése.) A 15 tagországot magában foglaló Európai Unióban sem tört meg áprilisban a lassú élénkülés folyamata. Az áprilisi ipari termelés 1,7%-kal haladta meg a tavalyit (az I. negyedévi 0,7%-os és a 2003. évi 0,3%-os növekedést követően). Figyelmet érdemel, hogy a német ipar az EU–15 átlagánál jóval gyorsabban (3,8%-kal) növelte áprilisi teljesítményét. Az EU–15-ben az építőipari termelés I. negyedévi adatai is az élénkülést igazolták. Az Európai Unióhoz az idén májusban csatlakozott 10 ország közül Lengyelországban továbbra is kiemelkedően magas (22%-os) volt az ipari termelés növekedése a tavaly áprilishoz képest. Csehországban és Magyarországon 10% körüli ütemben nőtt az ipari termelés, szerényebb (5%-os) növekedést ért el Szlovákia és továbbra sem tudott elmozdulni a holtpontról a szlovén ipar (–0,8%).

A magyar gazdaságot az év első négy hónapjában dinamikus fejlődés jellemezte, bár az áprilisi adatok némi ütemcsökkenést jeleztek. Az ipar január–áprilisban 10,4%-kal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában, áprilisban kissé (9,4%-ra) mérséklődött a növekedés üteme. A húzóerőt változatlanul az export képviselte; január–áprilisban 20%-kal, áprilisban 18%-kal nőtt az ipari kivitel. A belföldi értékesítésre a stagnálás-csökkenés a jellemző. Az export dinamikus fejlődésében meghatározó szerepe volt a legnagyobb súlyú feldolgozóipari ágazatnak, a villamosgép- és műszergyártásnak, de emellett az ágazatok túlnyomó többségére a kivitel élénk növekedése volt a jellemző. A feldolgozóipar termelékenysége január–áprilisban 16%-kal lett magasabb.

Az építőipar teljesítménye január–áprilisban 16%-kal, áprilisban 10%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Áprilisban a két építményfőcsoport közül az épületek esetében a növekedés hasonló volt mint a négy havi, az ütemcsökkenés az egyéb építményeknél következett be.

Mezőgazdasági termékekből január–áprilisban 11%-kal kevesebbet vásároltak fel, mint tavaly. Ebben a múlt évi rendkívül gyenge gabonatermés áthúzódó hatása is érvényesült, de kevesebbet vásároltak fel élő állatokból és állati termékekből is.

A külkereskedelmi áruforgalom volumene az év első négy hónapjában az exportban 19%-kal, az im­port­ban 18%-kal emelkedett. Január–feb­ruárban az export gyorsabban nőtt az importnál, március–áp­ri­lis­ban a helyzet megfordult. Az utóbbi két hónapban az import gyorsuló, illetve az exportét meghaladó nö­ve­kedési ütemében az EU-hoz való csatlakozással összefüggő taktikai elővásárlások hatása is megjelent, emellett élénkült a beruházási célú gépek és a fogyasztási javak behozatala is. A külkereskedelem négy havi deficitje a tavalyi 1,4 milliárd euróról 1,5 milliárd euróra emelkedett. A hiány exporthoz mért relatív nagysága az idén továbbra is valamivel kedvezőbb (11,2%), mint 2003. január–áprilisban volt (11,9%).




A folyó fizetési mérleg január–áprilisi hiánya a MNB adatai szerint 2,8 milliárd euró volt, a tavaly ilyenkori 2,3 milliárd euróval szemben. Az egyenlegromlás közel fele (44%-a) a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában jött létre, további 30%-ra az áruforgalom növekvő passzívuma ad magyarázatot, a maradékra pedig a tőkejövedelmek és a viszonzatlan folyó átutalások romló egyenlege. A nem adóssággeneráló források összege ugyanebben az időszakban több mint a kétszeresére nőtt, iIy módon ezek a források a fizetési mérleg hiányának nagyobb hányadát (37%-ot) finanszírozták, mint tavaly (20%). Más oldalról, az idei hiány finanszírozása – annak ellenére, hogy a hiány összege nagyobb a tavalyinál – kisebb terhet jelent az ország számára, vagyis a nettó külföldi adósság ez okból kevésbé nőtt, mint tavaly ilyenkor.

Az államháztartás hiánya jelentősen magasabb, mint tavaly május végén volt. Az öt havi hiány 722 mil­liárdot, a növekmény 314 milliárd forintot tesz ki. A Pénzügyminisztérium szerint a deficit nem ve­szé­lyez­teti az éves előirányzat teljesítését. A hiány növekményének több mint 70%-a a központi költ­ség­vetésben alakult ki, ahol a bevételek (folyó áron) 5,8%-kal, a kiadások pedig 16,9%-kal emelkedtek.

Az élénk gazdasági növekedés gyorsuló infláció mellett valósult meg. A fogyasztói árak január–májusban 7%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. (Tavaly ugyanebben az időszakban 4,3%-os volt az áremelkedés.) Legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult (16,6%-kal). Jelentős szerepe volt az áremelkedésben a fogyasztást terhelő adók (áfa, jövedéki- és fogyasztási adó) emelésének is. A változatlan adótartalmú index 5%-kal haladta meg a tavaly január–májusit. A májusi áremelkedés (7,6%) magasabb volt, mint az öthavi átlag. A magasabb növekedést főleg egyes élelmiszerek (pl.: cukor, nyershús) és az üzemanyagok májusi drágulása váltotta ki.

A munkaerőpiacon a főbb tendenciákban nem következett be változás, a foglalkoztatottak száma némileg emelkedett, a munkanélkülieké pedig valamelyest csökkent, a változások továbbra sem lépték túl a hibahatárt. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,2% után 6,0%-os volt, amely az EU-25 9,1%-os átlagával összevetve kedvezőnek minősíthető. A gazdaságilag aktív fiatalok munkanélküliségi rátája kissé emelkedett ugyan a tavalyihoz képest, de így sem éri el az EU-25 átlagát.

Magyarországon a nettó nominális átlagkereset január–áprilisban 7,8%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában, a növekedési ütem a versenyszférában magasabb, mint a költségvetési intézményeknél. A reálkereset 0,9%-kal haladja meg a tavalyit.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo