Áprilisban – egyes ágazatok adatai alapján – kissé mérséklődött a növekedés üteme. A külkereskedelmi áruforgalom dinamikusan bővült, a hiánynak az exporthoz viszonyított nagysága valamelyest csökkent. Erőteljesen nőtt a fizetési mérleg deficitje és az államháztartás negatív egyenlege. Az infláció gyorsult. A munkaerőpiacon nem következett be lényeges változás. A reálkereset kismértékben meghaladta a tavalyit.

A világgazdaság fejlett térségeiben áprilisban folytatódott az élénkebb növekedés. Az Egyesült Államok ipari termelése 4,8%-kal haladta meg a tavaly áprilisit (a munkanapok számával kiigazított index szerint). Idén ez volt a legmagasabb havi növekedési ütem. (Az I. negyedévben 3,5%-os volt a növekedés, tavaly pedig éves szinten stagnált az USA ipari termelése.) A 15 tagországot magában foglaló Európai Unióban sem tört meg áprilisban a lassú élénkülés folyamata. Az áprilisi ipari termelés 1,7%-kal haladta meg a tavalyit (az I. negyedévi 0,7%-os és a 2003. évi 0,3%-os növekedést követően). Figyelmet érdemel, hogy a német ipar az EU–15 átlagánál jóval gyorsabban (3,8%-kal) növelte áprilisi teljesítményét. Az EU–15-ben az építőipari termelés I. negyedévi adatai is az élénkülést igazolták. Az Európai Unióhoz az idén májusban csatlakozott 10 ország közül Lengyelországban továbbra is kiemelkedően magas (22%-os) volt az ipari termelés növekedése a tavaly áprilishoz képest. Csehországban és Magyarországon 10% körüli ütemben nőtt az ipari termelés, szerényebb (5%-os) növekedést ért el Szlovákia és továbbra sem tudott elmozdulni a holtpontról a szlovén ipar (–0,8%).

A magyar gazdaságot az év első négy hónapjában dinamikus fejlődés jellemezte, bár az áprilisi adatok némi ütemcsökkenést jeleztek. Az ipar január–áprilisban 10,4%-kal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában, áprilisban kissé (9,4%-ra) mérséklődött a növekedés üteme. A húzóerőt változatlanul az export képviselte; január–áprilisban 20%-kal, áprilisban 18%-kal nőtt az ipari kivitel. A belföldi értékesítésre a stagnálás-csökkenés a jellemző. Az export dinamikus fejlődésében meghatározó szerepe volt a legnagyobb súlyú feldolgozóipari ágazatnak, a villamosgép- és műszergyártásnak, de emellett az ágazatok túlnyomó többségére a kivitel élénk növekedése volt a jellemző. A feldolgozóipar termelékenysége január–áprilisban 16%-kal lett magasabb.

Az építőipar teljesítménye január–áprilisban 16%-kal, áprilisban 10%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Áprilisban a két építményfőcsoport közül az épületek esetében a növekedés hasonló volt mint a négy havi, az ütemcsökkenés az egyéb építményeknél következett be.

Mezőgazdasági termékekből január–áprilisban 11%-kal kevesebbet vásároltak fel, mint tavaly. Ebben a múlt évi rendkívül gyenge gabonatermés áthúzódó hatása is érvényesült, de kevesebbet vásároltak fel élő állatokból és állati termékekből is.

A külkereskedelmi áruforgalom volumene az év első négy hónapjában az exportban 19%-kal, az im­port­ban 18%-kal emelkedett. Január–feb­ruárban az export gyorsabban nőtt az importnál, március–áp­ri­lis­ban a helyzet megfordult. Az utóbbi két hónapban az import gyorsuló, illetve az exportét meghaladó nö­ve­kedési ütemében az EU-hoz való csatlakozással összefüggő taktikai elővásárlások hatása is megjelent, emellett élénkült a beruházási célú gépek és a fogyasztási javak behozatala is. A külkereskedelem négy havi deficitje a tavalyi 1,4 milliárd euróról 1,5 milliárd euróra emelkedett. A hiány exporthoz mért relatív nagysága az idén továbbra is valamivel kedvezőbb (11,2%), mint 2003. január–áprilisban volt (11,9%).




A folyó fizetési mérleg január–áprilisi hiánya a MNB adatai szerint 2,8 milliárd euró volt, a tavaly ilyenkori 2,3 milliárd euróval szemben. Az egyenlegromlás közel fele (44%-a) a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában jött létre, további 30%-ra az áruforgalom növekvő passzívuma ad magyarázatot, a maradékra pedig a tőkejövedelmek és a viszonzatlan folyó átutalások romló egyenlege. A nem adóssággeneráló források összege ugyanebben az időszakban több mint a kétszeresére nőtt, iIy módon ezek a források a fizetési mérleg hiányának nagyobb hányadát (37%-ot) finanszírozták, mint tavaly (20%). Más oldalról, az idei hiány finanszírozása – annak ellenére, hogy a hiány összege nagyobb a tavalyinál – kisebb terhet jelent az ország számára, vagyis a nettó külföldi adósság ez okból kevésbé nőtt, mint tavaly ilyenkor.

Az államháztartás hiánya jelentősen magasabb, mint tavaly május végén volt. Az öt havi hiány 722 mil­liárdot, a növekmény 314 milliárd forintot tesz ki. A Pénzügyminisztérium szerint a deficit nem ve­szé­lyez­teti az éves előirányzat teljesítését. A hiány növekményének több mint 70%-a a központi költ­ség­vetésben alakult ki, ahol a bevételek (folyó áron) 5,8%-kal, a kiadások pedig 16,9%-kal emelkedtek.

Az élénk gazdasági növekedés gyorsuló infláció mellett valósult meg. A fogyasztói árak január–májusban 7%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. (Tavaly ugyanebben az időszakban 4,3%-os volt az áremelkedés.) Legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult (16,6%-kal). Jelentős szerepe volt az áremelkedésben a fogyasztást terhelő adók (áfa, jövedéki- és fogyasztási adó) emelésének is. A változatlan adótartalmú index 5%-kal haladta meg a tavaly január–májusit. A májusi áremelkedés (7,6%) magasabb volt, mint az öthavi átlag. A magasabb növekedést főleg egyes élelmiszerek (pl.: cukor, nyershús) és az üzemanyagok májusi drágulása váltotta ki.

A munkaerőpiacon a főbb tendenciákban nem következett be változás, a foglalkoztatottak száma némileg emelkedett, a munkanélkülieké pedig valamelyest csökkent, a változások továbbra sem lépték túl a hibahatárt. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,2% után 6,0%-os volt, amely az EU-25 9,1%-os átlagával összevetve kedvezőnek minősíthető. A gazdaságilag aktív fiatalok munkanélküliségi rátája kissé emelkedett ugyan a tavalyihoz képest, de így sem éri el az EU-25 átlagát.

Magyarországon a nettó nominális átlagkereset január–áprilisban 7,8%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában, a növekedési ütem a versenyszférában magasabb, mint a költségvetési intézményeknél. A reálkereset 0,9%-kal haladja meg a tavalyit.