A folyó fizetési mérleg hiánya ki-sebb, az államháztartásé nagyobb lett a tavalyinál. Az áremelkedés ugyancsak élénkült. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség, va-lamint a keresetek reálértéke alig változott.

A múlt év második felében kezdődő gazdasági élénkülés januárban folytatódott. Az ipari termelés 7,2%-kal volt magasabb, mint tavaly januárban, a munkanaphatástól megtisztított index szerint pedig 9,9%-os a növekedés. Ez utóbbi adat vethető egybe az Európai Unióban használt mutatóval, amely szerint a 15 ország átlagában az ipari termelés 2004 januárjában 0,7%-kal volt nagyobb, mint a megelőző év azonos hónapjában. Németországban folytatódott a múlt év végén kezdődő lassú élénkülés. A német ipari termelés januárban jóval az uniós átlag felett nőtt (1,6%-kal). A csatlakozó országok közül Lengyelországban gyorsabban nőtt az ipar, mint nálunk (14%-kal), Csehországban és Szlovákiában lassabban.

Magyarországon az ipari termelés gyorsuló növekedését kizárólag az exportértékesítés 19%-os felfutása magyarázza. A belföldi értékesítés 3,6%-kal alacsonyabb a tavalyinál. A gyorsuló export az ipar túlnyomó részére jellemző. A feldolgozóipar 14 ágazata közül 12-ben kisebb-nagyobb mértékben nőtt a kivitel. Kiugróan gyors fejlődést mutat a villamosgép- és műszergyártás, ahol 30%-kal emelkedett az export. Ez utóbbi ágazat adta januárban a feldolgozóipari kivitel több mint 40%-át. Jelentősen (20% körüli mértékben) tudta növelni exportteljesítményét az élelmiszeripar, a vegyipar három ágazata közül kettő és a kohászat. Mindössze két – hosszabb ideje gyengélkedő – ágazat, a textilipar és a lábbeligyártás exportált kevesebbet, mint tavaly.

Az ipar termelékenysége közel 11%-kal javult. Az ipari bruttó kereset reálértékben 1,5%-kal nőtt, a versenyképesség tehát e tényezővel összefüggésben javult.

Az építőipar teljesítménye januárban 11%-kal emelkedett tavaly januárhoz képest, munkanapténye-zővel kiigazítva a növekedés 13%-os. Az építőiparon belül nagy növekedés mutatkozik az egyéb építmények (műtárgyak) építésében, miközben az épületek építése kissé elmaradt a tavaly januáritól.

A felvásárolt mezőgazdasági termékek volumene januárban 5%-kal csökkent. Az éven belül elenyésző volumenű januári felvásárlásban nagy súlyt képviselnek az élő állatok és állati termékek. Élő állatokból – a tavalyi magas bázishoz képest – az idén januárban stagnált a felvásárlás, állati termékekből pedig csökkent. Magyarország szarvasmarha- és sertésállománya (a 2003. decemberi felmérés szerint) csökkent, ugyanakkor a baromfi- és juhállomány nőtt.

A külkereskedelmi forgalom januárban élénkült, és az export dinamikája továbbra is meghaladta az importét. Az előzetes, becsléssel kiegészített adatok szerint az export volumene 18%-kal, az importé 12%-kal volt nagyobb, mint tavaly januárban. Az export javára mutatkozó eltérés hatására a külkereskedelmi passzívum majd a felére csökkent. (A tavaly januári 250 millió euróval szemben az idén 137 millió euró volt a hiány.)

A folyó fizetési mérleg deficitje – a MNB előzetes adatai szerint – ugyancsak mérséklődött a tavaly ilyenkori 200-ról 163 millió euróra. Ebben két tényező játszott meghatározó szerepet; részint a külkereskedelmi áruforgalom egyensúlyának javulása, részint a kamatjellegű kiadások csökkenése. Számottevően mérsékelte a javuló tendenciát, hogy a szolgáltatásokból eredő bevételek és kiadások egyenlege romlott tavaly januárhoz képest, meghatározóan az idegenforgalmi bevételek visszaesése miatt. A folyó fizetések januári hiányának finanszírozásában a nem adóssággeneráló források egyáltalán nem vettek részt, annak ellenére, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás nagyobb volt, mint tavaly ilyenkor. A magyar tőketulajdonosok külföldi tőkebefektetései miatt ugyanis a tőkemozgások egyenlege negatívvá vált.

Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) január–februárban 341 milliárd forint volt, 134 milliárddal több a tavalyinál. A növekmény közel 80%-a a központi költségvetésben jelent meg, ahol a nagyobb passzívum kialakulásában meghatározó szerepe volt a központi költségvetési szerveknél megjelenő többletkiadásoknak. Közel kétszeresére nőttek továbbá a lakástámogatások, és megemelkedtek az adósságszolgálati kiadások is.

A múlt évre jellemző, korábbinál élénkebb áremelkedés ez év elején is megfigyelhető volt. Ebben több tényező is jelentős szerepet játszott, köztük a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági termésered-mények, a forint árfolyamváltozása, az áfakulcsok módosítása és az energia drágulása. Ez utóbbi részben az importár növekedésével, részben az elmaradt energiaár-emelések pótlásával függ össze. Az általános élénküléssel egyidejűleg előfordult árcsökkenés is, periférikusnak nem minősíthető területeken, pl. a felvásárlásban a vágósertés, vágómarha, tej, a fogyasztásban a tartós javak, valamint az üzemanyagok ára volt alacsonyabb az egy évvel azelőttinél.

A fogyasztóiár-emelkedés élénkülése februárban is folytatódott. A januári árszint 6,6%-kal, a februári 7,1%-kal volt magasabb, mint 2003-ban. Februárban a háztartási energia és a gyógyszerek áremelkedése volt a legnagyobb (20, illetve 19%-os).

A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónap (december–február) átlagában az egy évvel korábbihoz képest enyhén emelkedett, a munkanélkülieké pedig csökkent, a közvetlen megelőző időszakokhoz viszonyítva azonban a foglalkoztatottság mérséklődése és a munkanélküliség emelkedése látható. A változás mindkét esetben a hibahatáron belül van. A versenyszférában folytatódott a lassú létszámemelkedés, miközben a költségvetési intézményekben alkalmazottak száma november óta kissé mérséklődött. A januári reálkereset a tavalyi 18%-os növekedés után az idén 0,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.