"A Turisztikai beruházások és mintaprojektek a régió nagyvárosaiban" című szekcióülésen tartott előadást Mányai Roland, az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának főosztályvezetője. Mint kifejtette: a globalizáció XXI. századi időszaka az egyéni szereplők jelentőségére épül. Többek között az információs robbanás következtében megnyíltak a határok a kereskedelmi és szolgáltatási piac előtt.
Az egyéni szereplők és egyéni igények az eddiginél erőteljesebben határozhatják meg az egyes országok, régiók, kistérségek fejlődését - mondta Mányai Roland. Ennek megfelelően a turisztikai fejlesztések azonban csak akkor válhatnak sikeressé, ha a beavatkozások tudatosak, összehangoltak, és szakmai alapokon nyugszanak.
300 milliárd forintot kellene megszerezni
Hazánkban a GDP 8,5 százalékát adja a turizmus és mintegy 400 ezer főt foglalkoztat. Az idei első félévben 17 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, a hazai kereskedelmi szálláshelyeken 4,3 millió vendég szállt meg, akik összesen 11,2 millió vendégéjszakát töltöttek el. A kereskedelmi szálláshelyek bevétele 2008 első félévében megközelítette a 78 milliárd forintot.
A 2005-2013-as időszakra szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) öt fő iránya - attrakciófejlesztés, hatékony működési rendszer kialakítása, a turistafogadás feltételeinek javítása, az emberi erőforrások fejlesztése, emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés - mellett idén kiemelt feladat az uniós források kiaknázása, a nemzeti turizmusmarketing hatékonyságának növelése, mérhetővé tétele, valamint a turisztikai vállalkozások üzleti eredményességének javítása.
A kiemelt fejlesztési területek: egészségturizmus, örökségturizmus, kongresszusturizmus. A hét hazai régióban közel 410 projekt valósul meg a közeljövőben, ebből 260 attrakciófejlesztést, 150 pedig kereskedelmi szálláshely-bővítést jelent. A Regionális Operatív Program keretében megvalósítandó turisztikai fejlesztésekre közel 300 milliárd forint lehívására van esélye hazánknak az elkövetkezendő 6 évben. Ebből 150 milliárd már ebben az évben gazdára talál, a fejlesztések zöme a közép-magyarországi régióban valósul meg. (Sok hazai turista, eltűnő külföldiek, elmaradozó nyereség, lassú fejlesztések - az idei balatoni szezon címszavai.)
Kinek mit?
Mányai szerint a fejlesztői oldal tipikus hibája a turizmusfejlesztésekben az, hogy elsőként a "Mit?" kérdésre próbálnak koncentrálni a fejlesztők. Azaz: mit építsenek, milyen jellegű szolgáltatást nyújtsanak? A "Kinek?" kérdése viszont gyakran háttérbe szorul a tervezési stádiumban. Kinek? Mit? - ez a pontos sorrend, hívta fel a figyelmet a főosztályvezető.
A befektetési lehetőségekről szólva kifejtette: a kínálati oldal átalakult, a minőség egyre nagyobb hangsúlyt kap, ami magasabb kategóriájú szállodák létesítésére ösztönözheti a fejlesztőket, befektetőket. S noha bővülésről lehet beszámolni a szállodafejlesztésben, 2001 óta a befektetések nem növekedtek jelentősen ebben a szektorban. (Az idén az első hét hónapban a három-, a négy- és az ötcsillagos szállodák 56 százalékos szobakihasználtsággal működtek, a folyó áron számított bruttó szobaárbevétel 2 százalékkal nőtt, a vendégéjszakák száma az egy évvel korábbi szinten maradt.)
