A megtakarítási formák kiválasztásában a rugalmasság vált a legfontosabb szemponttá, amit a megtakarítási cél és a biztonság követ. A várható hozam csak a negyedik a sorban – ez szintén jelentős elmozdulás a nyárhoz képest, amikor még a hozam állt az első helyen. Érdekesség, hogy az 50 felettieknél egyértelműen a biztonság vezet, a 18-35 évesek számára pedig a befizetések elvárt gyakorisága is meghatározó.

Ami a magyarok tényleges pénzügyi állapotát illeti, a két végletet az jelenti, hogy 11 százalék adósságokat görget maga előtt, 9 százalék viszont akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni. Ha viszont ezekhez az értékekhez iskolai végzettségre vonatkozó adatokat is társítunk, még tanulságosabb lesz a kép: az érettségi nélkülieknek már a 17 százaléka küzd adóssággal (azaz közel minden ötödik ember az adott csoporton belül), míg a felsőfokú végzettségűeknek a 18 százaléka képes a jövedelme harmadát elérő megtakarításra.

Összességében a lakosság nagyobbik felének mindennapjait határozzák meg a pénzügyi gondok: a már említett 11 százaléknyi eladósodott magyar felnőtt mellett további 43 százalék nyilatkozott úgy, hogy hó végére rendszerint kifogy a pénzből, nem tud megtakarítani – a két szegmens együtt 54 százaléknyi, finanszírozási problémákkal birkózó, bizonytalanságban élő polgárt jelent. 36 százalék látja úgy, hogy beosztással a jövedelme 20 százalékát tudja félretenni. Havi 700 ezer forint bevétel körül van az a határ, ahol jelentősen megnő a megtakarítási képesség: alatta még csak 5 százalék, fölötte viszont 22 százalék azok aránya, akik félre tudják tenni a jövedelmük egyharmadát is.