Éves összevetésben az átlagot jócskán meghaladta a szeszes italok és dohányáruk (12,6%), az egyéb cikkek (9,1%) és a háztartási energia (7%) árának emelkedése. Ezeken belül is kiugró volt a járműüzemanyagok (18,3%), a palackos gáz (14,1%), a távfűtés (11,7%) drágulása.
Aranyárban a tojás
Az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 4,2 százalékkalemelkedtek, egyes cikkeknél ugyanakkor drasztikus elmozdulások voltak: a tojás 62,1, a sertészsiradék 30,9, a csokoládé, kakaó 19,9, a kávé 15,7, a sertéshús 12,1, a párizsi, kolbász 10,7 százalékkal nőtt. Csökkenés volt viszont a lisztnél (16,0%), az idényáras élelmiszereknél (14,7%) és a cukornál (10,6%). A szolgáltatásoknál mérsékeltebb (4,2%) elmozdulás találtak a statisztikusok: a szemétszállítás 6,4, a csatornadíj 5,4 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkekért 2,0, míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett a tavaly áprilisinál kevesebbet fizetni.
márciushoz képest 11,7 százalékkal drágult a tojás.
Az előző hónaphoz képest a tojás (11,7%), az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - (1,5%), a csokoládé, kakaó (1,2%) és a párizsi, kolbász (1,1%) ára emelkedett, csökkent viszont a cukoré (2,0%).
A főcsoportok közül a ruházkodási cikkeknél a szokásos szezonális változásoknak megfelelően 2,4 százalékos emelkedés volt. Az üzemanyagok márciushoz képest
3,4 százalékkal nőttek.
Amit nyertünk a benzinen, elbukjuk az adókon
Az esztendő hátralévő részében is 5,5-5,7 százalék körüli inflációt vár Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Kissé mérsékelheti az áremelkedést az üzemanyagárak jelentős esése, a közelmúltban bejelentett új adók ugyanakkor épp az ellentétes irányba hatnak majd növelik, ám ez a forint erősödése, illetve a továbbra is igen gyenge belső kereslet ellensúlyozhat.
Suppan Gergely szeptemberre 6 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizál, a bázishatások (tavaly novemberi jövedéki adóemelések kiesése) miatt decemberre ugyanakkor 5 százalék közelébe mérséklődhet a ráta.
Ez a folyamat (januári áfa-emelés) jövő év elején tovább folytatódhat, ám ennek hatását tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli.
Mindent egybevetve a jövő év közepéig fokozatosan 3,5 százalékra csökkenhet az infláció, véli Suppan Gergely. Az idei átlagos infláció 5,5 százalék, a jövő évi 3,7 százalék lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél elérése. Ezért az MNB csak akkor csökkenheti az alapkamatot, ha az IMF tárgyalások lezárása után nemcsak az ország kockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkentéséhez - összegezte az elemző.
