Csillag István, gazdasági és közlekedési miniszter és Kálmán András, Dunaújváros polgármestere részvételével Dunaújvárosban szeptember 17-én ünnepélyesen aláírták a mintegy 53,6 milliárd forintból, az M8-as autópálya részeként megvalósuló Dunaújvárosi Duna-híd és a beruházáshoz csatlakozó úthálózat kivitelezési szerződését. A dokumentumot Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya Rt. elnök-vezérigazgatója és a - DUNA ÚJ-HÍD - Konzorcium képviseletében Timár Gyula, a Vegyépszer Rt. elnök-vezérigazgatója és Apáthy Endre, a HÍDÉPÍTŐ Rt. vezérigazgatója látta el kézjegyével. Az M8-as gyorsforgalmi út fejlesztése, továbbépítése jelentősen csökkenti majd az M1-M5 autópályák tranzitforgalmát, ugyanakkor kapcsolatot teremt az M7-M5 autópályák között is. A dunai átkelőt a tervek szerint 2006. november 30-án adják át rendeltetésének.

Az M8-as autópálya - amely 2x2 forgalmi sávos (egy-egy leállósávval) elrendezéssel valósul meg - alkalmas arra, hogy az ország kelet-nyugati tranzittengelyeként biztosítsa a hazai és nemzetközi forgalom Budapest térségének tehermentesítésével történő áthaladását. Az M8-as gyorsforgalmi út új nyomvonalon történő továbbépítése jelentősen csökkenti az M1-M5 autópályák tranzitforgalmát, ugyanakkor kapcsolatot teremt az M7-M5 autópályák között is. A Duna-híd és a csatlakozó úthálózat a korábbi sugaras hálózati szerkezettel szemben hálós közlekedési rendszer kialakítását teszi lehetővé.

A beruházás tervezése és építése során különös figyelmet fordítanak a környezet védelmére. Az autópálya nyomvonalát és létesítményeit az illetékes környezetvédelmi hatóságokkal szoros együttműködésben tervezték. A teljes hosszon vadvédő kerítés létesül. A kivitelezés megkezdése előtt megtörtént a dunaújvárosi Salber-szigeten honos védett növények áttelepítése, és zoológiai hatásvizsgálat is készült. Ahol a számítások szerint szükséges, ott a lakott területeket az autópálya forgalma által keltett zaj és légszennyezéstől növényzet telepítésével védik. Az építés alatti forgalom a környezetvédelmi hatóságok felügyelete alatt bonyolódik le, a lakott területek lehetőség szerinti minimális zavarásával. Az építési szakaszon egy autópálya-csomópont (az 51. sz. főúti csatlakozásnál, Dunavecse és Apostag térségében) és összesen négy kishíd (két földút feletti, egy az 51. sz. főút felett és egy másik, a Kunszentmiklós-Dunapataj vasútvonal felett) épül.

A Dunaújvárosi Duna-híd megépítésével Dunaújváros és a jobb- és balparti térségek között olyan közvetlen kapcsolat jöhet létre, amely az egész térséget a vállalkozók szempontjából felértékeli, és a gazdaság dinamikus fejlődésével új munkahelyeket teremt. A Dunaújvárosi Duna-híd a tervezett M8-as gyorsforgalmi út részeként közvetlen összeköttetést teremt a közép-dunántúli és az alföldi régiók között. Jelentőségét az is növeli, hogy alapvetően eltérő gazdasági jellegű (ipari, illetve mezőgazdasági) területeket kapcsol össze, de a régiókat összekötő hatása is erőteljesen érvényesül majd.

A híd a Duna medrét 307,8 méter fesztávolságú nyílással hidalja át. Az úgynevezett "kosárfül" ívekre kábelekkel függesztik fel az acélgerendákat. Ezt a szerkezettípust az elmúlt évtizedekben a világ hídépítésének élvonalába tartozó országaiban előszeretettel alkalmazzák, mivel a szerkezettípus dinamikai és stabilitási tulajdonságai rendkívül jók. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a jelenleg tervezés alatt lévő dunaújvárosi kikötő használatát a későbbiekben nem fogják akadályozni jelentősen a híd pillérei. Magyarországon ez lesz az első ilyen szerkezeti kialakítású híd. A hídpálya 2x3,75 méter széles forgalmi és 2x3,5 méter széles leállósávot foglal magába. A híd egyik oldalán 2,4 méter széles kerékpárút, a másik oldalon pedig azonos szélességű járda épül. A mederhídhoz kapcsolódóan épül meg a 13 nyílású jobb parti, és a 4 nyílású bal parti ártéri híd, amelynek szélessége 32,2 méter. A híd 19 támasza alá összesen 387 változó hosszúságú, közel másfél méter átmérőjű fúrt vasbeton cölöp kerül.

Az autópályahíd méretei impozánsak. Az áthidaló ívek magassága a doboz keresztmetszetű gerendák tengelyétől számítva 48 méter, a híd szélessége a konzolokra szerelt gyalogjárdával, illetve kerékpárúttal együtt 41 méter, tömege pedig több, mint hétezer tonna lesz.

A hídpilléreket, így a dunaújvárosi hídét is cölöp-alapokra építik. Ezek a vasbeton cölöpök közel másfél méter átmérőjűek és körülbelül húsz méter mélyre érnek le a folyó medrében. A cölöpök felső végeit egy cölöpfej fogja össze. Erre kerül rá maga a pillér. A dunaújvárosi hídnál nem csak a kosárfül kialakítás (a két hatalmas tartóív egymás felé dől, amiként egy kosár fülét összefogja a kosarat tartó kéz) a különlegesség, hanem a szerkezeti rendszer egésze. A szerkezeti elemek (a pályaszerkezet szélén levő merevítő tartók) egymást segítve veszik fel a terhet, és kábeleken keresztül továbbítják az ívekhez.

A mederhidat a Duna bal partján (Dunavecsénél) lévő szerelő jármon fogják összeállítani, majd egy darabban beúsztatni, és az addigra már elkészülő pillérekre elhelyezni. Ezt a helyszínre szállítási technológiát már korábban is alkalmazták hazánkban, többek között az Esztergom-Párkányi Duna-híd építése során, de ilyen nagy tömegű (7341 tonna) szerkezet mozgatására eddig még nem került sor.