A forintárszint az exportban 2, az importban 2,5%-kal emelkedett a tavaly első negyedévihez képest. Ez a cserearány kismértékű romlását vonta maga után.

A középtávú folyamatokat jelző 1998. évi bázisú szezonális és véletlen hatásoktól megtisztított vo­lumenindexek azt mutatják, hogy a behozatal bővülése 2004 első három hónapjában tovább folytatódott. A kivitel volumene a 2002. január–2003. májusi időszakban mérsékeltebb ütemben nőtt, mint a behozatal. Ezt követően az export növekedési üteme – az importérték utolsó hónapban tapasztalt emelkedése elle-nére – meghaladta az importét.

A kiviteli volumen 19%-os emelkedésén belül az összforgalomból 63%-kal részesedő gépek és szállítóeszközök forgalma 26%-kal bővült 2003 első negyedévéhez viszonyítva. A gépkivitel több mint négyötöde az Európai Unió-15 tagországaiba irányult, ahol a forgalom volumene 22%-kal nőtt: mintegy másfélszeres volt a növekedés – főként a mobiltelefon-export bővülésének következtében – a híradás-technikai ter­mé­kek körében. Erőteljesen nőtt az energiafejlesztő gépek közül a gépjárműmotorok kivitele is. Több mint kétszeresére emelkedett az alacsonyabb forgalmi részarányt képviselő fejlődő országokba irányuló gépexport: kiemelkedően bővült a híradás-technikai berendezések, továbbá az irodagép- és gépi adatfel­dol­gozó berendezések forgalma.

A feldolgozott termékek exportjának átlagos 9%-os növekedését jelentősen meghaladta a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek kivitele. A ruházati cikkek forgalma ezzel szemben kissé visszaesett. Az élelmiszerek, italok és dohány exportja 3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Az Európai Unió-15 tagországainak viszonylatában az élelmiszer-kivitel – főként a hús és húskészítmények for­galmának növekedése miatt – 11%-kal nőtt, míg a közép- és kelet-európai országokba irányuló forgalom 8%-kal visszaesett, főként a csökkenő gabonaexport miatt.

A behozatal volumene összességében 16%-kal emelkedett 2003 első negyedévéhez képest. A gépek és szállítóeszközök behozatala az átlagosnál nagyobb mértékben (20%-kal) nőtt, ezen belül az Európai Unió-15 tagországaiból származó import mérsékeltebben, 8%-kal. A fejlődő, valamint a közép- és kelet-európai or­szágok­ból a gépimport növekedési üteme meghaladta a 40%-ot. A fejlődő országok esetében a villamos gépek, a közép- és kelet-európai import esetében a híradás-technikai berendezések, valamint a – jár­mű­gyártással összefüggésben – az energia­fejlesztő és az általános rendeltetésű gépek importja bővült számottevően. A feldolgozott termékek behozatala 15%-kal emelkedett, ezen belül jelentősen, 40%-kal nőtt a Közép- és Kelet-Európából származó import, elsősorban a színesfémek és a fémtermékek márciusi forgalomnövekedésének következtében. Energiahordozókból a 2003. január–márciusi importtal közel azonos volumenű forgalom bonyolódott le, ezen belül a földgáz behozatala csökkent, míg a kisebb for­gal­mi súlyú elektromos energiáé jelentősen megnőtt.

A kivitel forintárszintje 2, a behozatalé 2,5%-kal nőtt 2004 január–márciusában az előző év első három hónapjához képest, s ez a cserearány kismértékű (0,5%-os) romlását vonta maga után.

A gépek és szállítóeszközök kiviteli árszínvonala gyakorlatilag nem változott, míg a feldolgozott termékeké – jórészt a fémek és a fémtermékek, valamint a ruházati cikkek árszintemelkedése miatt – mintegy 3%-kal magasabb lett. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportárszintje – elsősorban a gabona és gabonakészítmények számottevő árszintemelkedésének következ­tében – 10%-os növekedést mutat.

A gépek és szállítóeszközök importárszintje 1%-kal emelkedett, ezen belül az irodagépek és a villamos gépek árszintje enyhén mérséklődött, míg a közúti járműveké nőtt. Az élelmiszerek, italok, dohány, vala-mint a nyersanyagok árszínvonala egyaránt 6%-os növekedést mutatott. Az árszínvonal növekedését az előbbi esetben a szójadara, míg a nyersanyagok körében a vas és acél világpiaci áremelkedése ma­gya-rázza. Az energiahordozó-import árszínvonala – a 2003. január–márciusi magas bázishoz viszonyítva vál-tozatlan maradt.

A forint az előző év azonos időszakához képest 2004 első negyedévében a főbb devizákkal szemben 5%-kal leértékelődött: a forgalomban mintegy négyötödös arányt képviselő euróhoz viszonyítva 7%-kal gyengült, míg a 14%-os forgalmi súlyú dollárhoz képest 8%-os erősödés volt tapasztalható.