A kivitel mintegy 81%-át, a behozatalnak pedig mintegy 75%-át az Európai Unió tag­ál­lamaival bonyolítottuk le.

A kivitel értéke 3600 millió eurót, illetve 4320 millió dollárt, a behozatalé pedig 3990 millió eurót, illetve 4790 millió dollárt tett ki. 2003 júniusához viszonyítva a növekmény mértéke rendre 17, 19, 17 és 20% volt.

2004. január–májusi külkereskedelmi forgalom részletes adatai

2004 első öt hónapjában az export és az import volumene egyaránt 16%‑kal bővült a megelő­ző év azonos időszakához képest. A kivitel értéke 4322 milliárd forintot, a behozatalé pedig 4869 milliárd forintot tett ki. Ez mindkét irányban 18%-os növekedést jelent. A külkereskedel­mi mérleg hiánya 547 milliárd forint volt, amely a deficit 93 milliárd forintos növekedését jelenti. A for­galom mindkét iránya mintegy 1,5%‑kal magasabb forintárszínvonalon bonyolódott le, s így a cserearány lényegében változatlan maradt. A forint az év első öt hónapjában mintegy 4%-kal gyengült 2003 azonos időszakához képest.

A kivitel 63%‑át jelentő gépek és szállítóeszközök volumene az árufőcsoportok közül a legnagyobb mér­tékben, 22%-kal bővült. Az árufőcsoporton belül a mobiltelefonokat magába foglaló híradás-technikai, hang­rögzítő és -lejátszó készülékek exportértéke 35%-kal nőtt, és 743 milliárd forintot tett ki. A gép­jár­műmotorokat jelentős értékben tartalmazó energiafejlesztő gépek és berendezések kiviteli értéke is je­lentősen, közel ötödével bővült, s a forgalom megközelítette az 530 milliárd forintot. Az export 28%-át je­­len­tő feldolgozott termékek volumene 9%-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Az árufőcsoporton belül a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kivitelének értéke (80 milliárd forint) közel egyhar­ma­dával haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. Az árufőcsoportok közül kizárólag az élelmiszerek, italok, dohánytermékek forgalma csökkent, az export volumene 5%-kal maradt el a 2003 év azonos időszakára számítottól.

A behozatal felét képviselő gépek és szállítóeszközök volumene 19%‑kal nőtt. Az árufőcso­portba tartozó termékkörök közül a legnagyobb értékkel, közel 180 milliárd forinttal a 812 milliárd forintért behozott villamos gépek, készülékek és műszerek forgalma nőtt, de az import értéke a közúti járművek, valamint a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek esetében is jelentősen, 70–80 milliárd forinttal bővült. A feldolgozott termékek behozatalának volumene 16%‑kal haladta meg a bá­zisidőszaki szintet. Az árufőcsoporton belül a 167 milliárd forint importot jelentő színesfémek forgalma több mint duplájára nőtt, úgy hogy az árucsoport május havi behozatalának értéke már jelentősen elmaradt az első négy hónapban tapasztalt, kiugróan magas szinttől. A 138 milliárd forintért behozott gyógyszerek és gyógy­szerészeti termékek értéke is jelentősen, több mint 30%-kal bővült; ennél a termékkörnél viszont a behozatal növekedési ütemének gyorsulása volt tapasztalható májusban. Az árufőcsoportok kö­zül kizárólag az energiahordozók behozatalának volumene mutat csökkenést, a forgalom 1,5%‑kal maradt el a megelőző év azonos időszakának szintjétől.

A kivitel 83%-át átvevő Európai Unió (25) esetén a forgalom a teljes exportra számítottal lényegében megegyező mértékben bővült. A kivitelnek mintegy hatoda az EU-n kívüli országokba került feladásra, amely relációban az export értéke 15%-kal nőtt. A behozatal 18%-os növekedésén belül ezzel szemben az EU-n kívüli országokból feladott termékek értéke bővült nagyobb mértékben (20%-kal). A relációba tartozó országok közül Romániából és Svájcból egyaránt mintegy 30 milliárd forinttal nagyobb értékben adtak fel termékeket, mint a bázisidőszakban. Az importunk több mint háromnegyedét feladó Európai Unió (25) viszonylatában17%-kal nőtt a forgalom forintértéke.

A kereskedelmi mérleg az év első két hónapjában bekövetkezett javulást követően márciusban, áp­rilis­ban és májusban romlott, s az időszak egészét tekintve 93 milliárd forinttal vált kedvezőtlenebbé. A deficit növekedése szinte kizárólag az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem alakulásával magyarázható, amely relációban a megelőző év azonos időszakában regisztrált 312 milliárd forintot kitevő passzívum 404 milliárd forintra nőtt. Az Európai Unió (25) vonatkozásában a hiány nagysága (143 milliárd forint) lényegében változatlan maradt. Ez utóbbi országcsoporton belül az új EU-tag­államokkal folytatott kereskedelem egyenlegromlását kiegyenlítette az Európai Unió (15) viszonylatban tapasztalt mérlegjavulás. Az egyenlegek ellentétes irányú változása olyan mértékű volt, hogy 2004 első öt hónapjában már az új EU-tagállamokkal folytatott kereskedelemben keletkezett nagyobb mértékű passzívum.