Első becslésünk szerint a kivitel mintegy 87%-át, a behozatalnak pedig 82%-át az Európai Unió ta­gál­la­ma­ival bonyolítottuk le.

2004. január–áprilisi külkereskedelmi forgalom második közzététele

Az áprilisra vonatkozó első közzétételünket követően a vámadatok feldolgozottsági szintje – az EU-csat­lakozás körüli átmeneti vámrendszeri problémák fokozatos felszámolása nyomán – jelentősen javult. Az április hónapra előre jelzett adatkiegészülések nagy része mostanra realizálódott, és ezekkel együtt a janu­ár–április havi külkereskedelmi forgalom alakulását az alábbiakban mutatjuk be.
Eszerint 2004 első négy hónapjában az export és az import volumene egyaránt 18%‑kal bővült a megelő­ző év azonos időszakához képest. A kivitel értéke 3507 milliárd forintot, a behozatalé pedig 3942 milliárd forintot tett ki. Az év első két hónapjáig tovább folytatódott az a 2003 utolsó negyedévétől érvényesülő tendencia, amely szerint az export hónapról hónapra nagyobb mértékben bővült, mint az import. A folya­mat márciusban megszakadt, az április havi kivitel növekedési üteme pedig már lényegesen elmaradt az importra számítottól. A vállalatok csatlakozást megelőző taktikai vásárlásai erőteljesen befolyásolták a behozatal alakulását, emellett jelentős volt még a fogyasztási célú import növekedése is. A külkereskedel­mi mérleg hiánya 435 milliárd forint volt, amely a deficit 87 milliárd forintos növekedését jelenti. A for­galom mindkét iránya mintegy 1,5%‑kal magasabb forintárszínvonalon bonyolódott le, s így a cserearány lényegében változatlan maradt.

A kivitel 63%‑át jelentő gépek és szállítóeszközök volumene az árufőcsoportok közül a legnagyobb mér­tékben, mintegy negyedével bővült. A forgalom növekedése jelentős részben a mobiltelefonok és a belső égésű motorok dinamikusan bővülő exportjának volt a következménye. A kivitel közel háromtizedét kép­viselő feldolgozott termékek volumene 11%‑kal nőtt. Az árufőcsoportba tartozó termékkörök közül igen jelentősen bővült a 66 milliárd forintért kivitt gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek forgalma. Az áru­főcsoportok közül kizárólag az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene csökkent: a for­galom 3%‑kal maradt el a megelőző év azonos időszakában regisztrálttól. A mérséklődésben meghatározó szerepe volt a drasztikusan, mennyiségét tekintve több mint 90%‑kal visszaeső búzaexportnak.

A behozatal több mint felét képviselő gépek és szállítóeszközök volumene 22%‑kal nőtt. Az árufőcso­portba tartozó termékkörök közül jelentősen nőtt a döntően termelési, összeszerelési céllal behozott elekt­romos alkatrészek, illetve integrált áramkörök, valamint az elsősorban fogyasztási célokat szolgáló sze­mélygépkocsik forgalma. A feldolgozott termékek behozatalának volumene 18%‑kal haladta meg a bá­zisidőszaki szintet. Az árufőcsoporton belül az alumínium-alapanyagok forgalma mintegy négyszeresére nőtt, de a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek importja is jelentősen bővült. Az árufőcsoportok kö­zül kizárólag az energiahordozók behozatalának volumene csökkent, a forgalom 3%‑kal maradt el a megelőző év azonos időszakának szintjétől. Az import mennyisége a földgáz esetében tizedével csökkent, a lényegesen kisebb forgalmú elektromos energia esetében viszont több mint 70%‑kal nőtt.

A kivitel forintárszintje összességében 1,3%‑kal nőtt a megelőző év első négy hónapjához képest, ame­lyen belül a gépek és szállítóeszközök forintárszínvonala változatlan maradt. A feldolgozott termékek kivi­tele mintegy 2%‑kal magasabb forintárszinten bonyolódott le. Az árufőcsoporti átlaghoz képest jelentő­sebben emelkedett a ruházati cikkek, valamint a vasból és acélból készült félgyártmányok árszínvonala. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportárszintje az árufőcsoportok közül a legnagyobb mérték­ben, tizedével nőtt, amely elsősorban a gabonafélék számottevő árszintemelkedésének a következménye.

A behozatal forintárszínvonala 1,7%‑os növekedést mutat, amelyen belül a gépek és szállítóeszközök ár­szintje – a kivitelhez hasonlóan – megegyezett a megelőző év azonos időszakában tapasztalttal. A feldol­gozott termékek árszínvonala közel 4%‑kal nőtt. Az árufőcsoportba tartozó termékkörök közül a műanyag készáruknak, valamint a vas- és acélalapanyagoknak, félgyártmányoknak határozottan nőtt az importár­szintje. Az energiahordozók forintárszínvonala 1%‑kal nőtt, amelyen belül a földgáz árszintje növekedést, a nyers kőolajé viszont csökkenést mutat a megelőző év azonos időszakához viszonyítva.

A forint az első négy hónapban közel 4%‑kal gyengült 2003 azonos időszakához képest. A forgalomból mintegy négyötödnyi részarányt képviselő euróhoz viszonyítva 6%‑os gyengülés, a dollárhoz képest vi­szont 8%‑os erősödés volt tapasztalható.

A kereskedelmi mérleg az év első két hónapjában bekövetkezett javulást követően márciusban és április­ban jelentős mértékben romlott, s az időszak egészét tekintve 87 milliárd forinttal vált kedvezőtlenebbé. A deficit növekedése túlnyomórészt a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem alakulásával magya­rázható, amely relációban a kivitel értékének több mint 50%‑os növekedése csak részben tudta ellensú­lyozni a lényegesen nagyobb értékű behozatal forintértékének 38%‑os bővülését. A közép- és kelet-euró­pai országok vonatkozásában is a mérleg romlása volt tapasztalható, miután az importérték bővülése (28%) 8 százalékponttal meghaladta az exportét. A fejlett országok viszonylatában ugyanakkor javult az egyensúly, miután a kivitel nagyobb összeggel nőtt, mint a behozatal.