A lakhatási költségek és a diákmunkával megszerezhető jövedelmek közötti egyensúly megteremtése továbbra is komoly tervezést igényel a hallgatóktól, hiszen a havi kiadások mellett a tanévkezdéskor jelentkező egyszeri költségekkel is számolniuk kell. Az ingatlan.com és a KSH legfrissebb adatai alapján az országos átlagos lakbérszint meghaladta a havi 250 ezer forintot, a fővárosban pedig egy átlagos lakás bérleti díja a havi 270 ezer forintot is elérheti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 2500 forintos átlagos diákmunka-órabérrel számolva Budapesten legalább 108 órát kell ledolgozni egyetlen havi díj finanszírozásához. A vidéki egyetemi központokban valamivel kedvezőbb a helyzet, de a nyomás ott is érezhető: Debrecenben havi 84, Szegeden 72, míg Pécsett körülbelül 64 munkaóra szükséges a lakbér kitermeléséhez.

A legnagyobb anyagi kihívást azonban az albérleti piacra való belépés jelenti, hiszen a bérleti szerződések megkötésekor jellemzően kéthavi kauciót és egy tárgyhavi bérleti díjat kell előre megfizetni. Ez a belépési költség Budapesten akár 800 ezer forint körüli összeget is megközelítheti, amelynek összegyűjtéséhez egy diáknak – a WHC által jelzett átlagos órabérekkel kalkulálva – összesen 324 órát kell munkával töltenie a nyár folyamán. Ez a tetemes összeg kényszeríti a hallgatókat arra, hogy akár már a vizsgaidőszak alatt munkába álljanak, ha szeptemberben önálló albérletbe szeretnének költözni.

A piaci alapú albérletek mellett a kollégiumi díjak emelkedése is meghatározó tényezővé vált a 2026-os szezonban. Míg az államilag támogatott férőhelyek továbbra is havi 15 ezer és 25 ezer forint közötti sávban mozognak, az önköltséges vagy magánkollégiumi szobák havi díja az egyetemi városokban már a 60 ezer és 90 ezer forint közötti összeget is eléri. Ez azt jelenti, hogy egy hallgatónak már pusztán a kollégiumi lakhatás biztosításához is havi 25-35 órát kell munkával töltenie, ami tovább növeli a nyári munkavégzés jelentőségét a tanévkezdés előtti anyagi biztonság megteremtésében.