Idén ősztől a társasházak Magyarországon hivatalosan is létrehozhatnak energiaközösségeket, amelyek a közös napelemes termelést és energiaosztást teszik lehetővé, így a lakók saját fogyasztásukra optimalizálhatják villamosenergia-használatukat. Az épületgépész szerint az út az olyan komplex megoldások felé vezet, melyek magukba foglalják a hőszivattyús felületfűtést-hűtést, a hővisszanyerős gépi szellőztetést és az esővízhasznosítást is, hiszen az ilyen komplex rendszerekkel jelentősen lehetne csökkenteni a társasházi költségeket – a kedvező környezeti hatásról, illetve a megnövekedett ingatlanértékről nem is beszélve.
A klímakutató szerint a jelenlegi éghajlati helyzet mellett ezek nem luxusmegoldások, hanem egyszerűen az élhetőséget garantálják.
Egy hullámhosszon
Az Európai Unióban körülbelül 9 ezer energiaközösség működik, amelyek keretében több mint 1,5 millióan termelik közösen, osztják meg, illetve használják a megújuló energiát, ami jelentős szerepet játszik az energiafüggetlenség növelésében és a rezsiköltségek csökkentésében. Az energiaközösségek jellemzően társasházi környezetben, lakóparkokban működnek. Ugyan az idén szeptember óta érvényes magyar jogszabályok csak a villamosenergiára vonatkoznak. A társasházi energiaközösségek létrehozásának lehetőségét a 2007. évi LXXXVI. törvény (villamos energia törvény, VET) módosítása biztosítja. A módosított 66/B. § értelmében 2025. szeptember 1-jétől társasházak és lakásszövetkezetek is létrehozhatnak energiaközösségeket, amennyiben legalább két lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosai írásbeli megállapodást kötnek. Energiaközösségek], az energiaközösségek második generációja – például Ausztriában, Hollandiában, Németországban, illetve Dániában – már komplex energia- és vízgazdálkodási rendszert is magában foglal. De miért is van erre szükség?
Megújulhatnak a társasházak Fotó: WavinVodcast
Változik a klíma – hogyan követi ezt a lakókörnyezetünk?
Az utóbbi években mintha az időjárás is felgyorsult volna, az extrém meleget hirtelen váltja a szélsőséges esőzés, és mire észbe kapunk, már jön is a következő fronthatás. A klímakutató szerint mindez nem véletlen. „Ha a sarkvidék jobban melegszik, mint a szubtrópusi régiók, akkor az éghajlatunk egyre instabilabb lesz, növekszik a szélsőséges időjárási események gyakorisága, a hideg-meleg beáramlások akár hetente váltják egymást” – magyarázza Gál Tamás klímakutató a WavinVodcast reziliens városokkal foglalkozó epizódjában. „A hirtelen lezúduló csapadék a szélsőség része, miközben a nyaraink egyre szárazabbá, a teleink pedig egyre változékonyabbá és csapadékosabbá válnak.” Az extrém időjárás már a lakókörnyezeti tervezésnél is érezteti a hatását, a Wavin tervezőmérnökeinek többek közt a csapadékszállítási modelleket is át kellett gondolniuk ahhoz, hogy hatékonyan tudják kezelni a jelenséget.
