A GKI Gazdaságkutató Rt. negyedévente felméri a magyar háztartások megtakarítási szokásait. A múlt év novemberében a megkérdezett 1000 háztartás 24,5%-a tartotta magát rendszeres megtakarítónak. Ez jelentős visszaesést jelent a korábbi felmérésekhez képest. Múlt év májusában a lakosság 32%-a tudott félretenni, vagyis a jelenlegi adat fél év alatt több mint 7 százalékpontos csökkenést jelent. A megtakarítók aránya 2003 májusa óta csökkenő, mivel egyrészt lelassult a bérek növekedési üteme, sőt 2004-ben az átlagos reálbér még kis mértékben csökkent is. Másrészt a hitelfelvételi láz után több (korábban, ha csak keveset is, de megtakarítani képes) háztartás a törlesztő részletek miatt nem tesz félre.
A jövedelmi helyzet és a megtakarítás között természetesen pozitív összefüggés van. Az utóbbi három hónapban is megtakarító háztartások több mint 40%-a tartozik a legfelső jövedelmi ötödbe, míg a legrosszabb anyagi helyzetű csoportba csak 6%. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 4%-a tudott az utóbbi három hónapban is megtakarítani, míg 93%-uk állítása szerint általában nem tud félretenni. A megtakarítók aránya a magasabb jövedelmű rétegeknél fokozatosan nő, így például a felső ötödnél már eléri a 46%-ot. Igaz, ebből 17% az utóbbi egy negyedévben nem tett félre.
A rendszeres megtakarítóktól megkérdeztük, milyen összeget tudtak az utóbbi három hónapban félretenni. A 234 fő közül, aki állítás szerint rendszeresen meg tud takarítani, 148-an válaszoltak erre a kérdésre is. Az átlagos takarékoskodók havi közel 23 ezer forintot tettek félre, azaz ennyit tudtak az elmúlt 3 hónap átlagában spórolni.
A megtakarítási képesség Budapesten és a megyeszékhelyeken a legmagasabb. A két nagyobb településtípusban lakók az átlagosnál 40%-kal többet tudnak félretenni.
