2022 I. félévében 9133 új lakás épült, 6,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 715 volt, 16 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában.

• Budapesten 3621 lakást vettek használatba, 20 százalékkal kevesebbet a 2021. I. félévinél. A megyei jogú városokban lényegében stagnált az új lakások száma (–1,5 százalék), a kisebb településeken viszont nőtt: a többi városban 6,7, a községekben 10 százalékkal több új lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában.
• A természetes személyek lakásépítéseinek közel másfél éve tartó visszaesése megállt. Az általuk építtetett lakások száma 5,6 százalékkal nőtt, a vállalkozások által építtetetteké 14 százalékkal csökkent 2021 I. félévéhez képest. A természetes személyek élénkülő lakásépítési tevékenysége a kisebb városokra és a községekre korlátozódott, miközben a vállalkozói lakásépítések mindegyik településkategóriában, különösen Budapesten maradtak el az egy évvel korábbitól.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 40 százaléka családi házban, 47 százaléka többlakásos épületben, 11 százaléka lakóparkban található. A családi házak aránya mintegy 7, a lakóparki lakásoké közel 10 százalékponttal nőtt, a többlakásos épületekben átadottaké viszont 17 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5,4 m2-rel, 88,4 m2-re növekedett 2021 I. félévéhez mérten.
• A főbb építési célok közül a saját használatra épített lakások súlya 31, az értékesítési célra építetteké 67 százalék volt, az arányok egy év alatt enyhén eltolódtak a saját használatra épült lakások felé.
• Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 715 volt, 16 százalékkal több, mint 2021 I. félévében. Az év végéig megszerzett építési engedélyek birtokában 2026-ig kedvezményes áfával értékesíthetők a felépített lakások, ami ösztönzi az építési engedélyek számának növekedését, és magyarázza a használatba vett lakásokétól eltérő trendjét. A fővárosban emellett az új, rozsdaövezeti fejlesztéseknek is szerepük van abban, hogy az egy évvel korábbinál 1,8-szer több lakás építésére adtak ki engedélyt, ennek következtében az év első felében tervezett lakások 29 százaléka Budapesten koncentrálódott. Ezzel párhuzamosan a megyei jogú városokban 8,5 százalékkal csökkent, a többi városban alapvetően stagnált (+1,9 százalék), a községekben pedig 8,1 százalékkal növekedett az építendő lakások száma.
• A budapesti agglomerációban adták ki a lakásépítési engedélyek 15 százalékát, emellett számottevő volt a balatoni térség és a győri agglomeráció részesedése is (9,0, illetve 5,4 százalék). Ugyanakkor minden ötödik lakást nagyvárosok vonzáskörzetén kívüli, kisebb településen terveznek felépíteni.
• A 2022 első felében kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 7,3 százalékkal kevesebb, összesen 7938 lakóépület építését tervezték az országban. A tervezett nem lakóépületek száma 2379 volt, ez 2,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. (KSH)