A gazdasági lassulás minden értékteremtő ágazatra átterjed, sőt a feldolgozóipar valószínűleg recesszióba csúszik a prognózis szerint. A reál-GDP a 2021-es 4,6 százalék után 2022-ben várhatóan 4,8 százalékkal nő, a következő évben, 2023-ban pedig az emelkedés alig 0,2 százalék lehet, vagyis nagyjából stagnál majd. Mivel az infláció 2023-ban is magas marad, Ausztria gazdasága az 1970-es évek óta először stagfláció felé tart.
Az év első felében az osztrák gazdaság a 2020 őszén megindult fellendülés fázisában volt. A most beindult visszaesés azonban az előremutató makrogazdasági paraméterek alapján erősnek ígérkezik és véget vet az elmúlt két év gazdasági fellendülésének - írja a dokumentum.
A járványvédelmi intézkedések széles körű feloldása átmenetileg erőteljes lendületet adott a szolgáltatási ágazatnak és különösen a magánfogyasztásnak. Ez a hatás azonban mostanra lecsengett és a nemzetközi környezetből eredő fékezőerők gazdasági hatása kerekedett felül.
Egyrészt a világgazdasági aktivitás lanyhulása vetette vissza az osztrák áruexportot és így beárnyékolta az ipari termelés és a beruházások kilátásait. Az áruexport növekedése az idén 5,2 százalékra lassul a tavalyi 14,2 százalékról, majd 2023-ban már mindössze 0,1 százalékos lehet. A beruházások a tavalyi 11,4 százalék után az idén 4,7 százalékkal, jövőre 2,0 százalékkal növekedhetnek.
Másrészt a nyersanyagok, az energia és a köztes termékek világpiaci árának markáns emelkedése mért költségsokkot a feldolgozóipari ágazatokra. Mindez magasan tartja a belföldi inflációt is, és reáljövedelem-csökkenést okoz, ami visszafogja a magánfogyasztást. A fogyasztást támogató kormányzati kiadások azonban ellensúlyozzák ezt a Wifo tanulmánya szerint. A lakossági fogyasztás a Wifo prognózisa szerint a tavalyi 3,6 százalék után az idén 3,8 százalékkal, majd jövőre 1,0 százalékkal növekszik.
