Változatlanul "él" az a londoni álláspont, amely szerint a brit kormány továbbra is várja azokat, akik dolgozni akarnak, és ezzel hozzájárulnak a brit gazdaság fejlődéséhez, de meg kell állítani azokat, akik csak az angliai szociális ellátórendszert akarják kihasználni. A hírügynökség most mindenesetre azt vetette papírra, hogy tízezrével érkeznek a munkavállalók a brit munkapiacra az EU-ba 2004-ben felvett kelet-európai tagállamokból. Sőt, a korlátozások ellenére, az idén uniós taggá vált Romániából és Bulgáriából is már több ezren jelentkeztek angliai munkahelyekre - hivatkozik az MTI a londoni belügyminisztérium negyedéves összefoglalójára.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról; csak annyit írt elő, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük munkavállalásukat, és egy ideig korlátozott mértékben vehetik igénybe a szociális juttatásokat.
A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer letelepülő érkezik Kelet-Európából. A brit minisztérium összegzése szerint azonban csak az idei első negyedévben 49 ezer új munkavállaló adott be állásbejegyzési kérelmet az első bővítési körben felvett nyolc kelet-európai országból, jórészt ugyanannyi, mint a tavalyi azonos időszakban.
Négy százalék Magyarországról
A friss statisztika szerint a 2004. májusi bővítés óta - idén március végéig - összesen 630 ezren jelentkeztek a nyolc országból nagy-britanniai munkavállalásra. A tárca azonban hangsúlyozza, hogy ez nem azonos a térségből tartós letelepülés céljából érkezők számával, mivel a kelet-európai EU-polgárok zöme csak "rövid időt" szándékozik tölteni a brit munkapiacon.
Az elmúlt egy évben bejegyzésért folyamodók 55 százaléka azt írta a formanyomtatványra, hogy "három hónapnál kevesebbet" akar Nagy-Britanniában eltölteni; az 1-2 évi tartózkodást tervezők aránya mindössze 5 százalék volt. A kimutatás szerint az idei első negyedévben újonnan munkavállalási bejegyzésért folyamodók alig 4 százaléka érkezett Magyarországról; ez ugyanakkora arány, mint a jóval kisebb lakosságú Lettországé. A teljes szám 71 százalékát a lengyelek teszik ki, messze maguk mögött hagyva még a második legnagyobb arányt képviselő Szlovákiát is, amely 9 százalékkal szerepel a statisztikában.
A tavaly egész évben jóváhagyott, csaknem 228 ezer munkavállalási bejegyzési kérvényből hétezret adtak be magyarok; ez 4 százaléknál is kisebb arány. A lengyel bejegyzések száma ugyanabban az évben meghaladta a 162 ezret.
A jelentés szerint a nyolc kelet-európai EU-tagországból főleg a fiatalok próbálnak szerencsét Nagy-Britanniában: a 2004-es bővítés óta érkezettek 44 százaléka a 18-24 éves, 39 százalékuk a 25-34 éves korosztály tagja, de már a 35-44 éves korosztály aránya is csak 10 százalék.
