A jövő év első hónapjaiban valószínűleg már meghozhatják első garanciavállalási döntéseiket a most megalakult regionális garancia szövetkezetek. Ezzel egy 1999. óta húzódó folyamat zárul le.

Már tíz éve kezdődött…
A gazdaság lehetséges húzóágazataként is emlegetett kkv-k fejlődését Magyarországon elsősorban a tőkehiány lassítja - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet az együttműködési szerződés aláírása alkalmából ma tartottak. Az IPOSZ már a kilencvenes évek elején – támaszkodva az EU egyes országaiban működő vállalkozói garancia rendszerek tapasztalataira – kezdeményezte egy kisvállalkozókat támogató intézményrendszer létrehozását, amely lehetővé tette volna a kör finanszírozási lehetőségeinek bővítését, és versenyhátrányuk mérséklését. A rendszerváltást követő években megszületett új törvények azonban nem tették lehetővé az IPOSZ szakértői által kidolgozott garancia egyesület létrehozását.

1998 - kormányhatározat
Az 1998-ban megszületett mikro-, kis és középvállalkozások fejlesztésének középtávú stratégiájáról szóló kormányhatározat pozitív változást hozott. Ebben a dokumentumban a kormányzat kifejezi szándékát a garanciarendszerek kiépítésének támogatására. Ezután a IPOSZ, KISOSZ, ÁFEOSZ és OKISZ kezdeményezése alapján, e négy kisvállalkozói szövetséget összefogó KÉSZ és a Hitelgarancia Rt. szakértői kidolgozták a regionális kisvállalkozói garancia szövetkezetek modelljét.

1999 - első két szövetkezet
1999. decemberében került megalapításra az első két – a Nyugat – Magyarországi és az Észak – Alföldi Regionális Garancia Szövetkezet, majd 2000. évvégén további öt régióban alakult hasonló intézmény. Az alapítók a négy kisvállalkozói érdekképviseleti szövetség (szövetkezetenként 50 ezer forinttal), a tagsági körükbe tartozó több száz kis cég, és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség voltak. A hét szövetkezet megalapítását a kormány 50-50 millió forinttal támogatta. Azonban a szövetkezetek tényleges működésüket mind a mai napig nem kezdhették meg.

2001 – új modell
A most elinduló kisvállalkozói garancia modell a vállalkozások egymás hiteléért vállalt kölcsönös garanciájára épül. A szervezetek a garanciaalapok feltöltődéséig – amely a tagok befizetésétől függ - viszontgaranciát vállaló intézményként működnek, később azonban szerepük módosulhat. A hét szövetkezet taglétszámát (átlagosan 38-40) fő mostanáig a megalakuláshoz szüksége minimumon tartották, hiszen a belépő vállalkozásnak még tényleges szolgáltatást nem tudtak nyújtani. Az elsőként megalakult Nyugat-Dunántúli Szövetkezetnél például 56 vállalkozás vásárolt tagjegyet, és további 30 belépési kérelem vár jóváhagyásra – mondta a sajtótájékoztatón a regionális szervezet elnöke. 10, 20, és 50 ezer forintos címletekben lehet tagjegyet vásárolni. Egy tag minimum egy és maximum öt jeggyel rendelkezhet. Kilépés esetén a tagjegyet a szövetkezet névértéken visszavásárolja. A jelenlegi körülmények között egy év múlva akár 500 ezer vállalkozó is igénybe veheti a garanciát – állították a kisvállalkozói érdekképviseleti szövetségek.

Ki jogosult?
A viszontgaranciára csak a szövetkezet és valamely kisvállalkozói érdekképviseleti szövetség tagja jogosult. Az ötmillió forintban maximált rövidlejáratú kishiteleknél – a garancia szövetkezetek ajánlása és a viszontgarancia-vállalási nyilatkozata alapján – a hitelintézet pozitív elbírálása esetén, a hitelintézet által benyújtott készfizetőkezesség-vállalási kérelmet a Hitelgarancia Rt. gyorsított eljárás keretében bírálja el.
A hitelintézeti adósminősítésről a hangsúly a vállalkozások múltját, tevékenységét, és lehetőségeit is jobban ismerő érdekképviseleti szervek elbírálására helyeződik át, amely intézmények azt vállalták, hogy a garanciaszövetkezetek számára a kölcsönt igénylő tagvállalatukról az ajánlást elkészítik.

Jó tudni
A Hitelgarancia Rt. a kért hitel 90 százalékára nyújt garanciát. Az e mögött lévő viszontbiztosítás két részből tevődik ki: 70 százalékban a központi költségvetés, és 15 százalékban az adott regionális garanciaszövetkezet vállal garanciát. A jelenlegi konstrukció és taglétszám mellett (az ötmilliós plafonösszeggel számolva) körülbelül 5000 vállalkozó igényét tudják a regionális szövetkezetek kielégíteni, de mindenegyes belépő vállalkozó növeli a nyújtható hitelt. Ettől függetlenül a KÉSZ tagszervezetei nem várnak hirtelen létszámbővülést, már csak azért sem, mert a rendszerbe bizonyos fékek vannak beépítve. Aki csak most lesz az IPOSZ, az OKISZ, a KISOSZ, vagy a ÁFEOSZ tagja nem fog azonnal hozzájutni a garanciához – tudtuk meg a sajtótájékoztatón.