A miniszterhez Olajos Péter, az Európai Parlament néppárti képviselője fordult levélben a múlt héten, mert álláspontja szerint a német kormányzati szervek az igazságszolgáltatás függetlenségére hivatkozva nem tesznek semmit a magyar vállalkozóknak nagyon hátrányos ügyben. A levélben a képviselő arra kérte Takács Albertet, hogy kezdeményezzen miniszteri szintű találkozót német kollégájával, Brigitte Zypriesszel.
Elemzés szükséges
Olajos Péter európai parlamenti képviselő levele a napokban megérkezett a tárcához, de az ítéletek a tárca európai uniós jogi főosztályának tájékoztatása szerint egyelőre nem állnak rendelkezésre - közölte a minisztérium. A tárca álláspontja szerint csak az ítéletek beszerzése és tanulmányozása után dönthető el, hogy "milyen lépések tehetők az igazságügy-miniszter kompetenciájába tartozóan" egy másik ország bírósága által hozott ítélet végrehajtásának segítéséhez.
A minisztérium közlése szerint eze információknak a beszerzése hosszabb időt vesz igénybe olyan ügyben, amely alapvetően más tárca, jelen esetben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium feladatkörébe tartozik.
Olajos Péter a magyar igazságügyi miniszternek írt levelében azt írta: a 2004 áprilisában kezdődött németországi razziákat követően több tucatnyi magyar vállalkozás ment csődbe, kellett működését beszüntetni. Azóta a német hatóságok fellépését a német bíróságok minden esetben jogellenesnek találták, a magyar vállalkozások javára hoztak jogerős ítéleteket.
A razziák
A Soko kommandó razziái Magyarország uniós csatlakozása után sem szüntek meg, hiába voltak azok addig is jogilag teljesen alaptalanok - mutatott rá a képviselő.
A német hatóságok 2004 és 2005 áprilisában indítottak akciót Soko Pannonia és Soko Bunda elnevezéssel a Németországban szolgáltatást nyújtó, s magyar munkavállalókat foglalkoztató magyar cégek ellen. A német hatóságok arra hivatkoztak, hogy az európai uniós tagsággal változtak a szolgáltatásnyújtás szabályai. Álláspontjuk szerint azok a magyar cégek nyújthatnak csak szolgáltatásokat jogszerűen Németországban, amelyek árbevételük legalább 25 százalékát Magyarországi tevékenységből szerzik. Ha ezt nem érik el, akkor szerintük Németországban is társadalombiztosítási járulékot kellett volna fizetniük.
A Németországban tevékenykedő 200-300 magyar cég 6-7 ezer munkavállalót foglalkoztatott a két ország által kötött államközi egyezmény alapján. A cégek közül 51 ellen indult eljárás. Razziát, házkutatást tartottak irodáikban, iratokat foglaltak le, bankszámlákat zároltak a német hatóságok.
