A Monetáris Tanács 2004. július 19-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 11,50%-os szintjét.

Az utóbbi időben beérkezett makrogazdasági információk nem módosították alapvetően a Monetáris Tanácsnak az inflációs pályáról és a gazdasági egyensúlyról korábban közreadott megítélését.

A Monetáris Tanács kedvezően értékeli, hogy júniusban mind a maginfláció, mind pedig a teljes fogyasztóiár-index kismértékben ugyan, de csökkent. A második negyedév egészét tekintve a maginfláció lényegében megegyezett a jegybank várakozásaival, míg a teljes fogyasztóiár-index a feldolgozatlan élelmiszerek dinamikus áremelkedése miatt némileg meghaladta a korábban vártat.

A Monetáris Tanács értékelése szerint fennáll a kockázata annak, hogy a bérnövekedés ütemének mérséklődése elmarad a korábban feltételezettől. Bár a versenyszektor béreinek növekedési üteme májusban csökkent a korábbi hónapok magas szintjéhez képest, a bérinfláció alakulásának értékelését bizonytalanná teszi a kifizetések éves lefutásának megváltozása.

Az elmúlt időszakban publikált adatok megerősítették, hogy kedvező irányba változik a gazdasági növekedés szerkezete: a belföldi fogyasztás helyett egyre inkább az export és a beruházások bővülése áll a gazdasági növekedés hátterében. A fokozatosan élénkülő nemzetközi konjunktúrával párhuzamosan dinamizálódott az ipari termelés, amelyben az export-értékesítés gyors növekedése kiemelkedő szerepet játszik. Emellett a háztartási szektor nettó pénzügyi megtakarításai is emelkedtek.

A májusi külkereskedelmi adatok visszaigazolták, hogy az import március-áprilisi növekedésében részben átmeneti tényezők játszottak szerepet. Mivel az erős importkereslet a magas beruházási aktivitással is összefüggésbe hozható, ezért egyelőre még nehéz megítélni, hogy a külső egyensúlyhiány 2004-re várt mérséklődése milyen ütemben, illetve milyen mértékben fog bekövetkezni.

A külső egyensúlyi kockázatok mellett a forintbefektetésektől elvárt hozamot továbbra is magasan tartja, hogy az állami költségvetés eddigi alakulásáról rendelkezésre álló adatok nem csökkentették a bizonytalanságot, hogy az idei költségvetési hiánycél további intézkedések nélkül tartható.

A Monetáris Tanács a fenti tényezők alapján az előző kamatmeghatározó ülés helyzetértékelésével összhangban úgy ítéli meg, hogy továbbra is óvatos monetáris politikára van szükség a 2005. végi 4 százalékos inflációs cél elérése érdekében, és változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatlábat.

Budapest, 2004. július 19.

MAGYAR NEMZETI BANK
MONETÁRIS TANÁCS

Szerkesztői megjegyzés:

A hazai multikat tömörítő HEBC jelentése így fogalmaz: "A kiszámítható monetáris környezet, amely kedvez a stabil árfolyamok és versenyképes kamatok kialakításának - és végső soron az euró bevezetésének -, egyik kulcsfontosságú eleme a közvetlen külfölfölditőke-befektetések magyarországi továbbfejlesztésének. Egyúttal segíti megőrizni Magyarország versenyképességét is. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a monetáris és a fiskális politika meghatározó elemeit együttesen állítjuk az egyensúly szolgálatába." Ugye érthető az üzenet? A multik szerint (is) abba kellene már végre hagyni, hogy a kormány pénzügyi vezetése és a jegybank vezetése között ellentét feszül. Amit ráadásul igen-igen nehéz szakmai nézetkülönbségekre visszavezetni. Mára már az is látszik, hogy az infláció növekedése - egyébként a korábbi gazdasági prognózisoknak megfelelően - megállt a júniusi csúcspontot követően. Az államkassza hiánya pedig, ha nem is biztos, hogy könnyen tartható a januárban módosított vállalt arány, szintén kezelhetőnek látszik. Csakhogy ehhez igenis szükség lenne arra, hogy a gazdaság fellendülését látva a jegybank végre csökkentse a kamatokat! Minden egy százalék kamat közel harmincmilliárd forintjába kerül a költségvetésnek, hiszen a magasabb kamatokkal kell az államadósságot törlesztenie!!!

Reuters: Sor kerülhet egy apróbb kamatvágásra